Kertészkedj a köz javára!
Ha már a saját házunk táján minden rendben van és vannak fölös kapacitásaink, ne habozzunk a közterületek zöldfelületeit is gondjainkba venni, ha azt látjuk, hogy az önkormányzat vagy a közterület fenntartó cég már nem győzi.
Ennek ugyanis sok oka lehet (pénz-, idő-, szakember- eszközhiány), és a panaszkodás helyett célravezetőbb, ha a tettek mezejére lépünk.
Például:
-
Nagy hőségben megitatjuk 1-2 nagy kanna vízzel a szomjazó (különösen a fiatalabb, új ültetésű) fákat.
-
“Örökbe fogadunk” pár m² közterületet és rendben tartjuk, ültetünk, öntözünk – erre sok helyen van önkormányzati kezdeményezés is, de ha nincs, akkor is lehet jelezni, vagy simán csak csinálni, látszódni fog. 😊
-
Kezdeményezzük közösségi kert kialakítását: az önkormányzatok általában rendelkeznek olyan területtel, ami alkalmas lehet erre, és akár a kialakítás költségeibe is be szoktak szállni, ha látják, hogy van rá igény.
A nagyvárosok központi területein szinte mindenütt, de a külső kerületekben is sok helyen, és akár az olyan kisvárosokban is, mint Szentendre, komoly problémát okoz, hogy miután kihal egy fa, az elmúlt 50-60-akárhány év során olyan sűrű lett körülötte az infrastruktúra (vezetékek, lengőkábelek, utak, járdák), hogy a védőtávolságok miatt nem lehet a helyére új fát ültetni. Tehát sokszor nemhogy növelni vagy legalább szinten tartani nem tudjuk a fák számát a kerületekben, a városban, de egyenesen csökken.
"Zöldinfrastruktúra-konfliktusnak", vagy "infrastruktúra által okozott zöldterület-veszteségnek" szokták a leggyakrabban hívni ezt a jelenséget.
A szabályok sajnos olyanok, amilyenek, és elég nehézkesen változnak még akkor is, ha az akarat már megvan hozzá – de ez ebben az esetben még sajnos csak egyoldalú, a szürke-infrastruktúra üzemeltetői tartják magukat az egyszerű és olcsó üzemeltetés szempontjához. Szóba kerül persze az ellátásbiztonság is – nehogy ne legyen áram vagy net, mert mindmeghalunk! – és a szolgáltatók a fogyasztókra fogják, hogy az ő érdekükben történik minden. De mi van akkor, ha a fogyasztók áram és net mellett fákat is akarnak? Ezt nem kérdezték meg sajnos.
Innentől pedig már csak az olvassa, aki igazán elhivatott zöld harcos!
Tehát ebből az következik, hogy ha azt szeretnénk, hogy mi, amikor öregek leszünk – vagy majd a gyerekeink és unokáink – úgy tudjanak végig sétálni, hogy ismét árnyékos az utca, akkor bizony a fásítások egy részét gerillában kell/lehet elvégezni.
Mi az a gerilla kertészet?
Erőszakmentes civil kezdeményezés, amelynek során a lakosság hivatalos engedély nélkül virágokat, fákat helyez ki vagy ültet el különböző nyilvános helyeken, ahol arra megítélésük szerint hosszú távon szükség van.
Néhány példa:
-
Áron kollégánk a saját utcáját zöldíti és szerencsére az önkormányzat inkább nem néz oda, minthogy büntetgesse a jó célért dolgozó helyi lakosokat.
-
Bécsben pedig apró és kreatív megoldásokkal oda is ültetnek, ahová még eszünkbe sem jutott: közúti táblák oszlopa köré és a repedésekbe.

Forrás: gardenista.hu

Forrás: flickr

A zöld infrastruktúra témájában írt "csináld magad" útmutatónk itt található:
Korábbi cikkeink a sorozatból:
- Zöld tetők és zöld falak
- Ökologikus balkonzöldítés
- Egy élettel teli kert: útmutató a biológiai sokféleséghez
- Ha ők eltűnnek, mi következünk – építs rovarbarát kertet értük és értünk!
- „Hajtsd a magad malmára a vizet” – Csapadékvíz gyűjtés és hasznosítás
- Mennyit ér egy tenyérnyi zöld? – a lakossági zöldfelületek szerepe
- Több zöldfelület = élhetőbb és egészségesebb település
- Tedd vagy ne tedd? – Tippek és trükkök klímabarát kertek kialakításához
A cikk a GreenScape CE projekt keretében elkészült „Hogyan tedd zöldebbé és hűsebbé az otthonod?” útmutatóval kapcsolatos cikksorozatunk nyolcadik része, ami a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásával készült.