Több zöldfelület = élhetőbb és egészségesebb település

Pej Zsófia

Miért nélkülözhetetlenek a városi zöldterületek?

A városi parkok, kertek, fasorok, közösségi- és balkonkertek közvetlenül javítják az egészségünket, életminőségünket. A zöldfelületek nem csupán "díszek" a városban, hanem valódi, mérhető hasznot hozó rendszerek, amelyek nélkül nem lehet fenntartható és élhető a városi élet. Legyen szó levegőtisztításról, hűtésről, csapadékvíz kezeléséről vagy az egészségünkről – a természet közelsége mindannyiunk számára előnyöket kínál.

Közismert, hogy a növények elnyelik a szén-dioxidot és más káros anyagokat (pl. szálló por), miközben oxigént bocsátanak ki. De lássunk még több ingyenes szolgáltatást, amit a növények nyújtanak: 

1. Értékesebb ingatlanok

A zöldfelületek növelik a környező ingatlanok értékét: egy közpark közelében fekvő lakás ára átlagosan 5–15%-kal magasabb lehet. Egy holland tanulmány szerint minden zöldterületekre fordított 1 euró befektetés akár 6 eurónyi hasznot is hozhat (ingatlannövekedés, egészségügyi kiadások csökkenése, turizmus stb.).  

2. Testi-lelki egészség és közérzet

A zöld környezet csökkenti a stresszt és javítja a mentális egészséget. Kutatások szerint már napi 20 perc séta természetes környezetben érezhetően csökkenti a stresszhormon szintjét. Emellett a zöldfelületek közelében élők átlagosan kevesebb légzőszervi megbetegedéssel és jobb közérzettel rendelkeznek

3. Levegőtisztítás és oxigéntermelés

Egy kifejlett fa évente akár 65 kg szén-dioxidot is képes megkötni.  

Egy 50 éves fa kb. 405 kg szennyezés kiszűrésére képes 1 év alatt.

Egy felnőtt fa körülbelül egy ember oxigénszükségletét termeli meg. Ugyanakkor egy személyautó 20 ember oxigén szükségletét használja el 100 kilométeres távon kb. 1 óra alatt.

4. Hőmérséklet-csökkentés a városban

A nyarak, és ezen belül is a forró napok egyre melegebbek, amire rátesz egy lapáttal a városi hősziget hatás. A zöldfelületek természetes módon hűtik a környezetet. Nemcsak árnyékot adnak, ezzel egyúttal csökkentik a burkolt/épített felületek által visszavert hőt, hanem a növények párologtatása révén is hűtik a levegőt. Egy átlagos fa évente akár 2000 liternyi csapadékot is elnyelhet és párologtathat1. Ez fantasztikus hűtő hatással bír: ha 1 liter vizet (1 kg) szétöntünk 1 m2 -en, majd hagyjuk elpárologni, a vízpára 2480 kJ (0,7 kWh) energiát „vesz fel és visz magával”. 2000 liter esetében 1400 kWh, ami kb. megfelel kb. 100 háztartás napi áramfogyasztásának!


5. Csapadékvíz visszatartása

Az egészséges talajon beállt többszintes növényállomány, de a zöld tetők is sokat tesznek a városi vízgazdálkodásért azzal, hogy elnyelik és tárolják, illetve lassan visszapárologtatják a levegőbe (kis vízkör) az esővizet. Ezzel a fent leírt hűtőhatáshoz is hozzájárulnak, de emellett tehermentesítik a szürke infrastruktúrát (elvezető és tisztító rendszerek), ami nemcsak a szolgáltatónak spórol meg pénzt, hanem költséges hálózatbővítéseket is elkerülhetővé tesz. 

6. Élőhelyek és városi természet

A zöldfelületek menedéket nyújtanak sok madárnak, rovarnak és más élőlényeknek. Például egy városi park akár 30–50 különböző madárfajnak is otthont adhat2, és sok beporzó rovar (méhek, lepkék) is megtalálja benne a szükséges növényeket. A növények és állatok minél nagyobb változatossága nem a természetbarátok bolondériája: ez biztosítja, hogy a nehéz körülmények közt (hőstressz, aszály, kártevők) több esély legyen a túlélésre. 

 

Próbáld ki!

Ajánljuk a Faérték applikációt, ami forintban is kifejezi egy-egy fa értékét néhány egyszerű adat megadása után.


Google Play áruház: https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.faapolok&hl=hu

 

 

A zöld infrastruktúra témájában írt "csináld magad" útmutatónk itt található:

 

A sorozat további cikkei:

 

A cikk a GreenScape CE projekt keretében elkészült „Hogyan tedd zöldebbé és hűsebbé az otthonod?” útmutatóval kapcsolatos cikksorozatunk első része, ami a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásával készült.

 


1 Építési és Közlekedési Minisztérium – Zöldinfrastruktúra kézikönyv
2 Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) – Biodiverzitás jelentések