A 2011-es Nemzeti Energiastratégia elfogadása óta a nemzetközi energetikai helyzet jelentősen megváltozott. Nem nő tovább az európai energiafogyasztás, a megújuló energiaforrások és az új technológiák...

A nemzetközi GLS (Geographical Locality Studies) folyóirat legújabb számában, amely kifejezetten az energetikai átmenet kihívásaival foglalkozik, jelent meg angol nyelvű tudományos cikkünk 2016 decemb...

Milyen hálózatfejlesztési intézkedések szükségesek 2050-ig akkor, ha megépül Paks II, és milyenek akkor, ha atomerőmű-építés helyett az energiahatékonyságban és a megújuló energiaforrásokban rejlő leh...

A tanulmány egy esettanulmány keretében, dokumentumok, cégadatok, a sajtóban megjelent információk és a kutatás során lefolytatott interjúk alapján vizsgálja a magyar kormány egy szabályozási döntésén...

Magyarország jövőbeli energaigényének fedezéséhez nincs szükség atomerőműre. Az összes energiafelhasználás akár 50%-a, a termelt áram pedig 80%-a is származhat megújulókból 2050-re, a szükségletek akk...

2015 novemberében döntött úgy az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, hogy a kérdésben mélyreható vizsgálatot indít, mert komoly kételyei merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a tervezet...

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ az új atomerőművi blokkokhoz kapcsolódó Környezeti Hatástanulmány (a továbbiakban KHT) esetében több ponton hiányosságokat talált vagy téves...

A működés első húsz évében évről-évre átlagosan 100 milliárd forint közpénzzel kellene támogatni az erőműtársaságot annak érdekében, hogy egyáltalán működőképes maradjon, a projekt megtérülése pedig k...