A szélenergia magyarországi bővítésének modellezése
Vajon a kormány által tervezett 12 GW napenergia és 1 GW szél teljesítmény a legoptimálisabb az ország számára? Utánajártunk a REKK segítségével. 6 forgatókönyv mentén vizsgáltuk meg a magyar villamosenergia-rendszer fejlesztésének lehetőségeit 2030-ig: alacsony (1 GW) és magas (4 GW) szélenergia-bővítés, illetve közepes (8 GW) és magas (12 GW) napenergia-bővítés mellett vizsgáltuk a rendszer működését és költségeit, emellett az európai megújulós fejlesztések és a hazai kiegyenlítő/tároló alternatívák (gázerőművek és energiatárolók) bővülésének lehetőségeit is összevetettük.
A modellezés eredményei alapján a magyar villamosenergia-rendszer fejlesztésének összköltsége szempontjából a legideálisabb forgatókönyv magas szélerőművi (4 GW) és naperőművi teljesítményt (12 GW), és új gázerőművek helyett jelentős tárolói kapacitásbővülést feltételez.
A szélerőművi kapacitások növelése nagyobb részt az importot, kisebb részt a földgáz alapú villamos energiatermelést váltja ki. Ez utóbbi eredményeképpen jelentősen csökkenhetne a hazai CO2 kibocsátás.
A szélerőművek piaci értéke a zsinór árakhoz viszonyítva minden vizsgált forgatókönyv szerint 100% fölötti, a támogatási igényük pedig minden szcenárióban negatív, ami azt jelenti, hogy a projektek nem igénylenek támogatást, sőt bizonyos körülmények között a beruházók még befizetésre is hajlandóak lehetnek a projekt megvalósulása érdekében.
