Mennyit ér egy tenyérnyi zöld? – a lakossági zöldfelületek szerepe

Őri Ádám

A legkülönfélébb kutatások bizonyítják, hogy a városaink zöldítése a levegő minősége, a városlakók testi-lelki egészségének megőrzése, a hőmérséklet csökkentése vagy éppen az ingatlanok értéknövelése szempontjából is előnyös. Jó tudni, hogy ebben a zöldítésben a saját, magántulajdonú ingatlanjaink kertjei és balkonjai is nagy szerepet játszhatnak. Feltéve, hogy élünk ezzel a lehetőséggel és zöldítünk…

Budapesten egy átlagos családi ház kertje kb. 900 m2, azaz 1-1,5 futballpályányi területtel gazdálkodhatnak az ottlakók. Összességében a főváros zöldfelületeinek egyötödét családi házak kertjei teszik ki, ami a társasházak kertjeivel együtt már összesen 29,3%. Magyarul a budapesti zöldfelületek közel egyharmada a városlakók közvetlen befolyása alatt áll. Csak rajtunk  múlik, hogy kihasználjuk-e az ezen területekben rejlő potenciált. Vajon mekkora lehetőséget hordoznak magukban?

Segítenek abban, hogy ne süljünk meg.

Közismert, hogy városokban a hőterhelés igen magas, ami azt jelenti, hogy a természetes környezethez képest még a kisebb városokban is átlagosan 3-5°C-kal, a nagyvárosokban pedig akár a 12°C-kel is melegebb lehet, ami tovább súlyosbítja a nyári hőhullámokat is. Éppen ezért fontos tudni, hogy ha a kertünkbe fákat ültetünk, akkor akár 2-8°C-kal is hűvösebbé tehetjük saját környezetünket. Azaz a 37°C-os hőségben elviselhető, harminc fok alatti körülményeket is teremthetünk fák segítségével.

De hiszen nekünk nincs is kertünk!

Akkor is sokat tehetünk lakóhelyünk hűtésért, ha csak a balkonunk, erkélyünk vagy homlokzatunk zöldítésére van lehetőségünk. Már 100-200 m2-nyi zöldfelület is képes lehet akár 3–4 °C-kal csökkenteni a környezetében a léghőmérsékletet. A szomszédokkal összefogva egy átlagos panelház sok tucat apró, néhány m2-es teraszának kihasználásával akár több száz négyzetméternyi zöldet is telepíthetünk. Márpedig, ha épületek teraszaira vagy akár tetejére fákat vagy egyéb növényeket ültetünk, akkor – az árnyékolásnak, párologtatásnak köszönhetően – a lakásaink belső tereiben 15 °C-os hőmérsékletcsökkenéstis tapasztalhatunk.

Jobb, mint a rezsicsökkentés?

A növények nemcsak a hűtő, hanem – a téli időszakban – fűtő szerepük is van. Egy átlagos, kétezres évek előtt épült, alacsony hőszigetelő-képességű épület esetében, ha csak egy egyszerű örökzöld kúszónövényt felfuttatunk a falra, akkor máris 5–38%-os fűtésszámla zuhanást érhetünk el.


Elég volt a portalanításból!

A zöldítés a porszennyezés mérséklésében is elengedhetetlen. Egy fákkal sűrűn beültetett utcában harmadannyi porszennyezés mérhető, mint egy növényzet nélküli utcában. Egy pár négyzetméter nagyságú zöldfal a teraszon akár évi több tíz kiló szállóport is megköthet, ami akár azt is eredményezheti, hogy nem kell napjában tizenkétszer portalanítanunk a polcokat. Ráadásul a kevesebb por a légúti panaszaink enyhítését is szolgálja, hiszen a növények levelei a porhoz tapadó szennyező anyagokat (nehézfémek, korom, olajszármazékok, azbeszt, stb.) is képes kiszűrni a levegőből.

Csendet kérünk!

Szintén érdemes tudnunk, hogy ha az ember az utca vagy az autóút zajait szeretné tompítani a lakásában, akkor is a zöldítést érdemes választania. Mérések igazolják, hogy egy háromszintes növényfal (pázsit, cserjék és fák) jobb védelmet nyújt a zaj ellen, mint egy téglafal. Ennek oka az, hogy levelek közötti légréteg szigetel, ami a levelek rugalmas ellenállásával párosulva hangtompítóként szolgál. Sőt, a növények elfedő zajt is keltenek. Ez gyakorlatilag a levelek susogása, ami a zajcsökkentésen túl természetes pihentető hatással is bír.

Ha csendes, tiszta, élhető hőmérsékletű, enyhébb rezsiköltségű otthonra vágysz, akkor vágj bele, kezd el zöldíteni kertedet, teraszodat, tetődet vagy akár a házfalat is!

 

A zöld infrastruktúra témájában írt "csináld magad" útmutatónk itt található:

 

Korábbi cikkeink a sorozatból:

 

A cikk a GreenScape CE projekt keretében elkészült „Hogyan tedd zöldebbé és hűsebbé az otthonod?” útmutatóval kapcsolatos cikksorozatunk második része, ami a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásával készült.