„Hajtsd a magad malmára a vizet” – Csapadékvíz gyűjtés és hasznosítás

Őri Ádám

A globális éghajlatváltozás következtében Magyarországon is igen rapszodikussá vált a csapadékeloszlás. Magyarul egyre egyenlőtlenebb eloszlásban hullik le ugyanakkora mennyiségű csapadék, ami az özönvízszerű esőzések okozta villámárvizek mellett hosszú aszályos időszakokat is eredményez. Éppen ezért napjainkban a vízmegtartás szerepe a kertjeinkben (is) egyre fontosabbá válik. A csapadékvíz gyűjtése és helyben történő hasznosítása nemcsak környezetbarát megoldás, hanem jelentős költségcsökkentést is eredményezhet számunkra.

Miért elengedhetetlen a vízmegtartás? 💧

Ha a kertünkben valamiféle vízmegtartó megoldást alkalmazunk, akkor megalapozottan számolhatunk azzal, hogy: 

  • Kevesebbet kell majd költenünk kertünk öntözésre: 1 m3-es tartállyal akár 50 m3 víz is megspórolható, sőt kevesebb időt is kell töltenünk locsolással. Ráadásul az esővíz ideálisabb is a növények számára, mint a vezetékes víz. 

  • Növeljük a talaj nedvességtartalmát, ami javítja a növények egészségét és a kert biológiai sokféleségét. 

  • Kerti növényeink ellenállóbbak lesznek a száraz és szélsőséges időjárással szemben. 

  • Tehermentesítjük a vízelvezető rendszereket az extrém csapadékos időszakokban.


 

Milyen lehetőségeink vannak?

  • Esőkert: Az esőkert tulajdonképpen egy mélyedés, amelynek a talaja jól el tudja szikkasztani a vizet és amit olyan növényekkel ültetnek be, amik bírják, hogy időnként vízben állnak. A cél az, hogy összegyűjtse majd rövid ideig tárolja a csapadékvizet, így biztosítva a víz lassú visszaszivárgását a talajba. 

  • Esővízgyűjtés: Esővíztartállyal, ciszternával vagy akár kerti tó létesítésével is összegyűjthetjük a kertünkre hulló csapadékvizet, ami tökéletesen alkalmas öntözésre, autómosásra, WC-öblítésre, sőt – bizonyos szűrési technikák segítségével – akár főzésre vagy közvetlenül ivásra is használhatóvá tehető. Ennek a rövid videónak a segítségével bárki maga is beszerelheti az esővízgyűjtő tartályt a kertjébe. 

  • Növénytakarás: A hűvösebb, nedvesebb és élőbb talaj érdekében növeljük a zöldfelületet a kertünkben (pl. ültessünk nagy lombkoronával rendelkező fákat, változatos évelő növényeket, hagyjuk magasabbra nőni a füvet – ez több mint tízszeres vízmegtartást jelent - és használjunk mulcsot (ebből is lehetőleg saját faaprítékot, még jobb is, mint a bolti).  

  • Vízáteresztő burkolatok: A szórt burkolatok, kavicsfix alkalmazásával vagy ehhez hasonló megoldásokkal a víz talajba tud szivárogni, amit a növényzet felvesz. Javítva ezzel a vízellátottságot, ami a folyamatos párologtatás nyomán jelentősen hűti a környezetét. 

  • Zöldtetők és zöldhomlokzatok: Kertünk mellett házunk tetejét és homlokzatát is zöldíthetjük, amivel szintén visszatartjuk a csapadékot és lassítjuk a lefolyást.  

További vízmegtartó megoldásókról, illetve a már említettekről még több információt találhatsz ezen és ezen a linken. 💦

Nem mellesleg, azokon a településeken, pl. Budapesten, ahol egyesített rendszerekben is történik az esővíz elvezetése, a kevesebb elvezetni való esővíz segít megelőzni a visszafolyásokat és optimális szinten tartani a szennyvíztisztítást.

 

Rajta hát!

A vízmegtartás egy praktikus, könnyen alkalmazható megoldás az éghajlatváltozás hatásaival szemben, aminek segítségével csökkenthető a vízszámla és kevesebb mesterséges beavatkozás szükséges a kertben, hiszen erősödik az önfenntartó képessége. Egyúttal nő a növényeink túlélési esélye a szélsőséges időjárás során, javul kertünk talajminőség és még a beporzók és más hasznos élőlényeknek is segítünk. 

Kertünk tudatos kialakításával így nemcsak a természetet segítjük, hanem egyszerre élhetőbb, takarékosabb és kényelmesebb környezetet is teremthetünk saját családunk számára.  

További tippeket és trükköket találhatsz ebben és ebben a videóban.

 

 

 

 

A zöld infrastruktúra témájában írt "csináld magad" útmutatónk itt található:

 

Korábbi cikkeink a sorozatból:

 

A cikk a GreenScape CE projekt keretében elkészült „Hogyan tedd zöldebbé és hűsebbé az otthonod?” útmutatóval kapcsolatos cikksorozatunk második része, ami a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásával készült.