Ha ők eltűnnek, mi következünk – építs rovarbarát kertet értük és értünk!
A rovarok a földi ökoszisztémák apró hősei: beporzók, lebontók, táplálékforrások – így a magasabb rendű élőlények, köztük az ember létfeltételei. Mégis, egy 2019-es globális kutatás szerint a rovarfajok 41%-a a kihalás szélére került.
E jelenségnek mi vagyunk az okai: a mezőgazdasági vegyszerezés, az élőhelyek felszámolása és az éghajlatváltozás. Drámai ütemben pusztítjuk ízeltlábú társainkat, ám ez a folyamat nem feltétlenül visszafordíthatatlan. Saját kertünkben is van lehetőségünk a cselekvésre, ha segíteni szeretnénk kicsiny barátainknak.
Mit tehetsz? – A rovarbarátság alapelvei
0. Barátkozz velük!
Minden óvodás kedvence a katicabogár (hasznos levéltetű gyilkos), és érdeklődve figyeli a bodobácsokat – vajon hová tűnik ez belőlünk? Építsük újra! Kezdetnek fókuszáljunk a számunkra szimpatikus fajokra: pl. pillangók, méhek, fátyolkák (még a neve is milyen kedves!).
1. Ne használj rovarirtó szereket!
A vegyszerek megzavarják az ökológiai egyensúlyt. Ha elkezdünk egy „kártevő” fajt gyéríteni, akkor a rá épülő korlátozó fajok népességét is csökkenteni fogjuk. Ezt követően az eredetileg gyéríteni kívánt faj populációja megsokszorozódhat, hiszen a természetes ellenségeinek létszáma csökkent. A rovarok természetes szabályozását a ragadozók, paraziták és vetélytársak biztosítják – ha nem avatkozunk be, az egyensúly helyreáll. Ha muszáj beavatkozni, pl. molyok, csótányok esetén, válasszunk természet-alapú megoldásokat (pl. feromonos csapda, vagy egyszerűen szedd össze, amiből túl sok van) a vegyszerek helyett.
2. Hagyd élni a "nemszeretem" állatokat!
A meztelencsiga vagy a fülbemászó nem ellenség – megvan a maguk szerepe. Ha csak néhány van belőlük, görgess a 0. ponthoz! Ha túl sok van belőlük, az annak a jele, hogy nincs, ami korlátozza a szaporodásukat. Ahelyett, hogy üldöznénk őket, vonzzuk be a természetes ellenségeiket: madarakat, sünöket, kétéltűeket.
3. Ültess változatos, a természetben is előforduló növényeket!
A sokféle növény sokféle táplálékot és élőhelyet biztosít rovarfajok tucatjainak. Az idegenhonos dísznövények azonban „pusztaságot” jelentenek a rovarok számára, esetleg idegen fajokat hurcolnak be belük – és mi is a saját kertünkbe.
4. Legyen víz a kertben!
A kis vízfelületek (itatók, tavak, esőkertek) nemcsak ivóvízként szolgálnak, hanem fontos szaporodóhelyek is egyes rovarok számára. Igen, a szúnyog is közéjük tartozik!
Mi sem szeretjük, ha a fülünkbe zümmög és megcsíp, de valljuk be, ez azért még nem a világ vége! Egy kis kerti tó sok előnnyel bír, ha a környezet engedi, a békák és madarak majd szabályozzák a szúnyogok létszámát. Az esővízgyűjtés, ha esetleg nyílt tartályban történik, akkor pedig egyszerűen lefedhető szúnyoghálóval.
5. Telepíts menedékeket és telelőhelyeket!
Rovarhoteltől a rőzsekupacon át a rönkjárdáig: a kertben elhelyezett régi tuskókkal, kéregházakkal vagy kőrakásokkal menedéket nyújthatunk a beporzóknak. Beton helyett farönkökből, kövekből, rőzséből is készíthetünk kerti utat, amely így élőhelyként és bölcsőjeként szolgál a rovarok számára. Az őszi lomb nem szemét, hanem tápanyag. Táplálja a talajt, védi a kiszáradástól és a rovaroknak is búvóhelyet nyújt.
A szomszédnak is szólj! – a közösségi ereje
Ha egy utcában csak a te kerted rovarbarát, akkor jóval kevesebb fajnak tudsz segíteni. Igazi változást akkor érhetsz el, ha példát mutatsz a szomszédaidnak, beszélgetsz velük a témáról és segítesz bevonni őket a rovarok védelmébe.
Tévhitek
-
Elszaporodnak a kártevők! – A sokféleség épp a túlszaporodás megelőzését biztosítja.
-
Túl sok „nemszeretem” rovar lesz! – Szeresd meg őket! A szépség eléggé szubjektív, és szerencsére itthon egyik rovar sem életveszélyes az emberekre. (allergiások persze csak óvatosan!)
Paul & Anne Ehrlich szavaival élve:
„[…] a kisebb, kevésbé feltűnő élőlények iránt a legtöbb ember még mindig érzéketlen. Nyilvánvalóan nagy szükség van arra, hogy az emberek többet tudjanak arról, hogy az alacsonyabb rendű szervezetek milyen szerepet játszanak az ökoszisztémákban, az emberiség számára mekkora potenciális jelentőségük van, és milyen nagy belső értéket és szépséget képviselnek.”
A zöld infrastruktúra témájában írt "csináld magad" útmutatónk itt található:
Korábbi cikkeink a sorozatból:
- Egy élettel teli kert: útmutató a biológiai sokféleséghez
- „Hajtsd a magad malmára a vizet” – Csapadékvíz gyűjtés és hasznosítás
- Mennyit ér egy tenyérnyi zöld? – a lakossági zöldfelületek szerepe
- Több zöldfelület = élhetőbb és egészségesebb település
- Tedd vagy ne tedd? – Tippek és trükkök klímabarát kertek kialakításához
A cikk a GreenScape CE projekt keretében elkészült „Hogyan tedd zöldebbé és hűsebbé az otthonod?” útmutatóval kapcsolatos cikksorozatunk második része, ami a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatásával készült.
