Hiteltelenség

A kormány váratlanul, „gazdaságpolitikai megfontolásból” megszüntette a nemrég uniós forrásokból elindított megújuló energia hitelprogramot. A lépés visszavetheti a Környezet és Energia Operatív Programból (KEOP) támogatott beruházások megvalósulását, miközben már csak hónapok vannak hátra a jelenlegi uniós finanszírozási ciklusból. A KEOP megújulós támogatási keretének eddig mindössze egyharmada került kifizetésre, s félő, hogy a rendelkezésre álló összeg jelentős része soha nem fog eljutni Magyarországra.

A kedvezményes hitelprogram (KEOP-2013-4.8.0 ) februári bevezetésének az volt az alapvető célja, hogy a megújulós beruházások önrészére forrást biztosítson.A botrányos napelem-tenderként elhíresült – de nem csak napelemeket támogató – pályázatok (KEOP-4.10.0 B és C) a beruházások összegének 40-85%-ára biztosítanak fedezetet. A nyertes pályázóknak tehát a támogatás mellé jelentős, egy nagyobb beruházás esetén akár több száz millió forintnyi önerőt elő kell teremteniük. Ezt segítette volna elő a kedvezményes hitelprogram.Az 1838/2013. Kormányhatározat azonban november közepén indoklás nélkül megszüntette a hitelprogramot, és felmondta a szerződést a programban részt vevő alapkezelőkkel – anélkül, hogy egy forintnyi hitel is kiutalásra került volna.KövetkezményekA döntés nem csak azt a 6 milliárd forintnyi EU-forrást érinti, amellyel a hitelprogramot létrehozták – félő, hogy több (tíz) milliárd forintnyi nyertes projekt sem fog megvalósulni. Ez azért rossz hír, mert a megújuló energiaforrások használatát támogató keretnek (KEOP 4. prioritás) 2007 óta mindössze egyharmada került felhasználásra.A KEOP 4. prioritási keretében kb. 396 millió euró állt rendelkezésre megújuló energiahasználattal kapcsolatos projektek támogatására 2007 és 2013 között. Ez 2008-as átlagárfolyamon 99 milliárd, mai árfolyamon 115 milliárd forint (a továbbiakban ez utóbbival számolunk). A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által közölt adatok szerint ebből 2013. november végéig összesen 36 milliárd forintnyi tényleges kifizetés történt meg, vagyis a rendelkezésre álló keret 31%-a fogyott el.Tehát kb. 79 milliárd forint még valahol a rendszerben kering. A keringő pénz egy része (32 milliárd forint) nem is került kiosztásra, másik része (47 milliárd forint) viszont már megítélt támogatás. Ez azt jelenti, hogy a pályázatok nyertek, vagyis még megtörténhetnek a beruházások és ezáltal a kifizetések, de sajnos félő, hogy a források jelentős része bent ragad a rendszerben, azaz Magyarország nem fogja tudni lehívni a támogatást az EU-ból.                                                                      Az NFÜ adatai alapján Energiaklub saját szerkesztés A grafikonon jól látszik, hogy a pályázók által igényelt támogatás jóval meghaladta az előirányzott keretet (piros vonal), vagyis nem az érdeklődés hiánya áll a sikertelenség mögött.A hitelprogramA 6 milliárd forintos keretösszegből kedvező feltételek mellett, fix, évi 6% kamattal, akár 15 éves lejárat mellett lehetett volna meghitelezni a megújuló energiaforrásokat hasznosító beruházásokat. A hiteleket azon projektgazdák igényelhették meg, akik a már említett két KEOP-konstrukcióban támogatást nyertek, vagy akik megfeleltek ezen pályázatok feltételeinek. (Vagyis azok is kérhettek hitelt, akik nem pályáztak támogatásra, vagy a korábbi években nyertek, de még nem valósult meg a beruházás.)A hitelezés gyakorlati lebonyolítását három alapkezelő végezte, a hitelkérelmek elbírálásától és folyósításától az utógondozásig. Az alapkezelők ún. veszteség-megosztási elv mentén jutottak hozzá a refinanszírozási kerethez, ami azt jelenti, hogy tényleges hitelezési kockázatot vállaltak, így abban voltak érdekeltek, hogy szakmai alapon és gazdaságilag életképes beruházásokhoz helyezzék ki a hiteleket.A kormányzati gazdaságpolitika időközben kicsit keresztbe tett a KEOP-hitelprogramnak, a Magyar Nemzeti Bank ugyanis júniusban meghirdette a Növekedési Hitelprogramot. Ennek keretében a bankok nulla forrásköltség mellett, 2,5%-os kamattal hitelezhetnek meg beruházásokat a KKV-szektorban.Talán erre válaszul terjesztette ki november elején az NFÜ a KEOP hitellehetőséget a kisebb projektek körére is, amelyek egy jelentős részét önkormányzatok valósítanák meg. Így a nagy, elsősorban hálózati átvételre termelő és kizárólag erre a célra alapított üzleti vállalkozások projektjei mellett lehetővé vált volna a helyi igények kielégítésére szolgáló megújulós fejlesztések (KEOP-4.10.0/A) finanszírozása is.Ezt követően, két héttel később a kormány a teljes hitelprogramot eltörölte. Az NFÜ közleménye szerint „gazdaságpolitikai megfontolások vezettek a Hitel Program megszüntetéséhez.” Érdekes és fontos lenne megtudni, hogy mik is ezek a gazdaságpolitikai megfontolások.