Az Energiaklub állásfoglalása a 2014-2020-as operatív programok társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetével kapcsolatban

A Magyar Energiahatékonysági Intézet és négy szakmai szervezet által nemrégiben bemutatott Hazai Hatékonyság program nemzetgazdasági hatáselemzések alapján tesz javaslatot az energiahatékonyságra fordítandó összegekre, és egy Hazai Hatékonysági Alap kialakítására. A program mind a lakóépületek, mind a középületek, mind a vállalkozások esetében 420-420-420 milliárd forinttal javasolja támogatni az energiahatékonyság javítását, egyharmad részben uniós támogatásból, kétharmad részben pedig banki forrásokból.Az Energiaklub a Hazai Hatékonyság Program készítőivel karöltve javasolja, hogy mind a közszféra, mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások épület-energiahatékonysági beruházásainak támogatására 140-140-140 milliárd forintnyi uniós forrás jusson a hét év alatt.Az uniós források megháromszorozása érdekében javasoljuk az innovatív finanszírozási eszközök alkalmazását, a Hazai Hatékonysági Alap részletes kidolgozását a szakértők és az ágazati szereplők bevonásával.A javasolt program azért emelkedik ki a többi gazdaságfejlesztési program sorából, mert egyszerre csökkenti a rezsiköltségeket, teremt munkahelyeket, hoz költségvetési bevételeket és csökkenti Magyarország függőségét az importált energiaforrásoktól. A programnak köszönhetően:

• évi 40 ezer új munkahely jöhetne létre,
• a költségvetésbe évi 70 milliárd forint többletbevétel áramolna,
• a program befejezésétől évi 100 milliárd forint rezsi-megtakarítás és évi 24 PJ primerenergia-megtakarítás valósulhatna meg.

 KeretösszegekAz operatív programok egyeztetésre szánt tervezetei szerint az épületek energiahatékonyságának javítására a KEHOP, TOP, VEKOP és GINOP programok keretében lesz lehetőség, attól függően, hogy mely szektor épületeiről van szó. A tervezetekből ugyanakkor egyelőre nem derül ki, hogy pontosan mekkora keret áll rendelkezésre energiahatékonysági célokra ezekben a programokban, mert az energiahatékonyság mindegyik dokumentumban egyéb célokkal van összemosva:

• a KEHOP-ban a megújuló energiaforrásokkal (5. prioritás),
• a TOP-ban és a VEKOP-ban a közlekedésfejlesztéssel (3. illetve 5. prioritás),
• a GINOP-ban a természeti és kulturális örökségvédelemmel (4. prioritás).

 A KEHOP (a pénzügyi eszközök prioritással együtt) kb. 365 milliárd forintot irányoz elő a lakossági, állami, nonprofit szektor és a közszolgáltatók épületeinek energiahatékonysági és megújuló energiás beruházásaira. A TOP-ban és a VEKOP-ban az önkormányzati intézmények épületeinek korszerűsítésére, illetve egyéb célokra kb. 250 milliárd Ft áll rendelkezésre. A GINOP 260 milliárd forintot allokál energiahatékonysági és természetmegőrzési projektek finanszírozására. Bár a VEKOP és GINOP is tartalmaz pénzügyi eszközöket is (22 illetve 400 milliárd Ft), a leírásból nem derül ki, hogy pontosan mennyi kapcsolódna az energetikai beruházásokhoz, és hogyan.Amellett, hogy a területek összemosása szakmailag indokolatlan, hiszen egészen más jellegű és hatású beruházásokról van szó, a fő probléma az, hogy ilyen módon lehetetlenné válik az energiahatékonysági programok tervezett volumenének és várható hatásainak megbecslése. Az energiahatékonysággal kapcsolatos célterületeken az összes érintett programból hiányzik a várt energiamegtakarítás és CO2-csökkenés mértékének bemutatása, ami korlátozottan teszi lehetővé a tervezet véleményezését.Az Energiaklub javasolja, hogy a dedikáltan energiahatékonyságra jutó keretösszegek minden más céltól egyértelműen elkülönítve jelenjenek meg az operatív programokban.Újszerű támogatási formaAz operatív programok tervezetei érintőlegesen tárgyalják az innovatív finanszírozási eszközök kérdését, és nem tartalmaznak részleteket a Partnerségi Megállapodásban már szereplő Energiahatékonysági Alapról. Innovatív finanszírozáson nemzeti energiahatékonysági alap létrehozását értjük, amely különböző forrásokat (uniós, állami, banki, kvótabevételek, szolgáltatói kötelezettség stb.) gyűjt egybe, s helyez ki egy kezelőn keresztül. Azaz ez nem egy külön, önálló alcél vagy prioritás, mint ahogy a programok tartalmazzák, hanem a források kihelyezésének eszköze.Számos energiahatékonysági beruházás létezik ugyanis, amely rövidebb-hosszabb idő alatt a megtakarított energia árában megtermeli a beruházási költséget. Ezek esetében az államnak nem helyettesíteni kell a forrásokat, hanem csak megelőlegezni azokat. Ennek megfelelően indokolt a vissza nem térítendő források arányát alacsonyan tartani, s a beruházás többi részére kedvezményes hitelt elérhetővé tenni. Erre létezik kialakult és bevált nemzetközi gyakorlat.Javasoljuk az innovatív finanszírozási forma magyarországi kialakítását, bevezetését.