Miért éri meg a kkv-knak belevágni az energiaátmenetbe? - SMEnergy Talks összefoglaló és tanulságok

Előadásában Tóth Nelli, az MN6 Energiaügynökség Kft. ügyvezetője hangsúlyozta, hogy az energiamenedzsment nem pusztán fenntarthatósági elvárás, hanem közvetlen üzleti lehetőség: magában foglalja az adatok gyűjtését, a veszteségek feltárását, a viselkedési és üzemeltetési szokások optimalizálását, valamint a hosszú távú dekarbonizációs tervezést. Kiemelte, hogy „az energiahatékonyság és a fenntarthatóság kéz a kézben jár”, és óvott attól a tévhittől, hogy a megújuló energia „ingyen” lenne: szerinte minden esetben a hatékonyságjavító intézkedéseknek és az auditoknak kell megelőzniük a megújuló beruházásokat. 

A második előadásban Baranyák Zoltán a Wattmanager Kft. alapítója és energetikai szakmérnöke gyakorlati áttekintést adott a kkv-k számára már bizonyított energiamegtakarítási módszerekről: a mindennapi üzemeltetési hibák (például szellőztetés, épületüzemeltetés, sűrített levegő) korrigálásától a hulladékhő hasznosításán át az elavult berendezések korszerűsítéséig. Konkrét esettanulmányokkal – köztük egy olyan hőtartó kemencével, amelynek energiafelhasználása egy hiba azonosítása után akár 46 százalékkal csökkent – mutatta be, hogy viszonylag egyszerű technikai és szervezeti változtatásokkal is azonnali megtakarítás érhető el.  

A prezentáció Q&A szakaszában erős érdeklődés mutatkozott a kötelezettségek, a napelemes rendszerek méretezése, a tárolási megoldások és az üzemviteli ütemezés iránt, megerősítve a fő üzenetet: az energiaátmenet akkor válik igazán költséghatékonnyá a kkv-k számára, ha először megértik saját adataikat, kezelik a pazarlást, és csak ezután illesztik be a megújuló megoldásokat egy átgondolt stratégia részeként. 

SMEnergy Talks – fő üzenetek kkv döntéshozóknak: 

1. Az energiaátmenet ma már üzleti kérdés, nem PR 

Költség, kockázat, versenyképesség és reputáció múlik rajta - ha nem foglalkoztok vele, az előbb-utóbb piaci hátrány. 

2. Ne technológiával kezdj, hanem adatokkal 

Előbb mérés és fogyasztási adatok (áram, gáz, hő, sűrített levegő), utána veszteségfeltárás, optimalizálás. A napelem, hőszivattyú stb. csak ezután jöjjön. 

3. Rengeteg „olcsó” megtakarítás van a rendszerben 

Szivárgó sűrített levegő, szigetelés nélküli gőzcsövek és szelepek, rossz beállítású légtechnika, felesleges túlhűtés/túlfűtés, pazarló üzemvitel - ezek sokszor pár hónap alatt térülnek meg. 

4. A rossz sorrend drága mulatság 

Ha a veszteségeket nem szüntetitek meg, a túlméretezett beruházások (pl. PV, gépcsere, akku) sosem hozzák a várt megtérülést - sőt, a kockázat tovább nő. 

5. Független, rendszerszemléletű szakértőt válassz 

Olyat, aki az egész telephelyet, folyamatot nézi, nem csak „terméket ad el”. Legyen audit, számszerűsített megtakarítás, megtérülés-számítás, nem csak „jó lesz ez így” szintű ígéret. 

6. A jogszabályi megfelelés csak a minimum 

Energetikai szakreferens, kötelező audit, jelentések - ezek nem kipipálandó adminisztrációk. Ha jól használják őket, stratégiai döntéstámogató eszközökké válnak. 

7. A túlméretezett napelem nem mentesít az energiahatékonyság alól 

A „van ingyen áram, minek spórolni” hozzáállás hosszú távon pénz- és erőforráspazarlás. A többlettermelésre is érdemes tudatos stratégiát építeni (hőtárolás, sűrített levegő, folyamat-átütemezés stb.). 

8. Nem kell mindent egyszerre megcsinálni - de kell egy terv 

Lépésről lépésre haladó energia- és dekarbonizációs tervre van szükség: mi az, ami gyorsan megtérül, mit kell középtávon ütemezni, és milyen hosszú távú célokhoz igazodik minden fejlesztés. 

A projektet az Interreg Danube Transnational Programme támogatja, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg. Az Interreg Duna Régió 2021-2027 program "Zöldebb, alacsony szén-dioxid-kibocsátású Duna Régió" prioritásán belül hozzájárul a 2.1. célkitűzéshez, "A Duna Régió energia- és közlekedési ágazatának környezetbarátabbá tételének támogatása a megújuló energiaforrások integrációjának fokozásával".