A 8 legfontosabb tény Paks II-ről
Paks II az ország legnagyobb beruházása lenne. A tervezett atomerőmű hívei sok mindent állítanak. Itt az ideje szembesíteni ezeket az állításokat a tényekkel.
1. Paks II-ről azt állítják, hogy az évszázad üzlete.
A kérdés az, hogy kinek? Magyarországnak nincs 4000 milliárd forintja atomerőmű-építésre. Ezért Oroszországtól kértünk gigantikus nagyságú hitelt. Ezt a magyar államnak, vagyis végsősoron az adófizetőknek kell visszafizetniük kamatokkal együtt. Már most fizetjük a hitel költségeit, pedig még nem kezdődött el az építkezés.
Számítások szerint csak úgy tudna életben maradni Paks II, ha folyamatosan támogatást kapna a költségvetésből. E szerint a magyar államnak húsz éven keresztül évente kb. 100 milliárd forintot kellene pumpálnia a vállalatba, mert a várható bevételek nem lesznek elegendőek a működésre és az orosz hitel részleteinek fizetésére. Vagyis a kamatokkal megnövelt, alsó hangon 4000 milliárd forintos építési költségek még további 2000 milliárd forintos kiadást jelentenének az adófizetők számára.
Bővebben: Működhet-e Paks 2 állami támogatások nélkül?
2. Azt állítják, hogy az atomenergia biztonságos.
Fukusima, Csernobil, Three Mile Island. Három olyan súlyos nukleáris baleset, amelyről a szakemberek előzetesen azt mondták, nem következhetnek be. Mégis bekövetkeztek. Emberi hibák ugyanis mindig vannak, ezeket lehetetlen kiküszöbölni.
Manapság a terrorizmus az egyik legnagyobb veszély az atomerőművekre. Már most fény derült több terrortámadási kísérletre is nukleáris létesítmények ellen, például Belgiumban és Pakisztánban. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1266 olyan esetről tud, amikor nukleáris anyagokat illegálisan szállítottak a világ 99 országában.
100%-os biztonság nem létezik. Egy nukleáris katasztrófa emberek millióinak életét teheti tönkre, akár többszáz kilométeres távolságban is.
Bővebben:
Atomerőművek és terrorfenyegetés
In memoriam Csernobil – 30 éve történt a világ eddig legsúlyosabb nukleáris balesete
3. Azt állítják, hogy az atomenergia környezetbarát.
Tény, hogy az atomerőművek szén-dioxid-kibocsátása alacsonyabb, mint a szén-, vagy akár gázerőműveké. Viszont a szélturbinák, napelemek előállításának és működtetésének káros kibocsátása még ennél is alacsonyabb.
De van egy ennél sokkal súlyosabb, és máig megválaszolatlan kérdés az atomerőművek környezeti hatásaival kapcsolatban: a radioaktív hulladékok sorsa. A kiégett fűtőelemek több százezer évig sugárzók maradnak, végleges és biztonságos elhelyezésük a világon sehol nem megoldott. Szerte a világban csak ideiglenesen tudják tárolni azokat.
Magyarországon a nagy aktivitású hulladékok és a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésével kapcsolatos érdemi kutatások még nem kezdődtek el. A radioaktív hulladékot pedig a nemzetközi szabályozás értelmében ott kell elhelyezni, ahol keletkezett. A magyarországi hulladékot Magyarországon.
Bővebben:
Több (napelemmel termelt) fényt a parlamentbe!
Paks II környezeti hatástanulmánya hiányos és megalapozatlan
Atomtemető lehet pécs mellett – mihez kezdünk a nukleáris hulladékkal?
4. Azt állítják, hogy Paks II-nek nincs alternatívája
Ezt hallva azt lehet hinni, hogy ha Paks II nem valósul meg, akkor nem lesz áram; azaz „vagy ez az erőmű, vagy semmi!” Ez egy tipikus hamis döntési helyzet, amellyel a társadalmat szembeállítják, és amelyet látszólag el kell fogadnunk. Alternatívák azonban mindig vannak.
Ilyen Paks II alternatívákat a kormány oldaláról nem láttunk, és azt sem tudjuk, hogy – ha vannak – milyen szempontok alapján és miért vetették el őket. Nem kormányzati szakértők viszont készítettek alternatív forgatókönyveket. Ezek szerint 2050-re a termelt áram akár 80%-a is származhat szél- és napenergiából, a szükségletek akkor is biztonságosan elláthatóak maradnak. Magyarország jövőbeli energaigényének fedezéséhez nincs feltétlenül szükség atomerőműre.
Bővebben: Paks nélkül a világ 2050-ben
5. Azt állítják, hogy csak Paks II megépítésével lehet olcsó az ára
Atomerőművet építeni a világon mindenütt elképesztően drága. A nagy atomerőmű-építő vállalatok sorra mennek csődbe. A legvalószínűbb forgatókönyvvel számolva a Paks II projekt súlyosan veszteséges lesz. Üzleti értelemben csak akkor térülne meg, vagyis akkor lenne nyereséges, ha tartósan egy irreálisan magas áron lehetne eladni az áramot.
A nukleáris balesetek megelőzése, a védekezés rengeteg pénzt emészt fel, ami jelentősen növeli az atomenergia költségeit. Eközben a megújuló beruházások ára világszerte hatalmas ütemben csökken, és ez az áresés töretlenül folytatódni látszik a következő évtizedekben is.
Magyarországon az energiatakarékosságra és megújuló energiaforrásokra alapozott zöld forgatókönyv követése gazdaságilag is kedvezőbb, azaz olcsóbb, mint a hivatalos magyar energiapolitika által javasolt út.
Bővebben:
Paks II beruházás költségvetéses politikai következményei
Paks II nélkül a világ 2050-ben
6. Azt állítják, azért kell atomerőmű, hogy függetlenné váljunk
Magyarország hagyományos energiahordozókban szegény, megújuló energiaforrásokban viszont gazdag ország.
A fosszilis energiahordozók kb. 70%-át importáljuk. A kőolaj- és földgázimport döntő része Oroszországból, orosz felügyelet alatt álló csővezetékeken keresztül érkezik Magyarországra. Az atomerőmű fűtőelemeit szintén Oroszországból vásároljuk – jelenleg is, és Paks II esetén is így lenne. Tehát nem lennénk függetlenebbek Oroszországtól, mint most, sőt. Az orosz hitel ráadásul még további gazdasági függőséget teremtene.
Energiafüggőségünk akkor csökkenne, ha lakóházaink korszerűsítésével energiát takarítanánk meg, és sokkal több megújuló energiaforrást hasznosítanánk. Ez helyben elérhető, a miénk.
Bővebben: Orosz gyakorlat
7. Azt állítják, hogy a Paks II projekt megfelel a szabályoknak
Paks II úgy kapta meg a hatósági engedélyeit, hogy az érdemi felülvizsgálat jogi lehetősége az érintett társadalmi szervezetek vagy érdeklődő állampolgárok részéről rendkívül korlátozott. Egyedül a környezetvédelmi engedélyezés esetében volt lehetőség egyáltalán részvételre az eljárásban. A kiadott engedély hemzseg a tartalmi és eljárási hibáktól. A környezeti hatásvizsgálat nem rendez megnyugtatóan olyan lényegi kérdéseket, mint az erősen radioaktív kiégett fűtőelemek elhelyezése. Bebizonyosodott, hogy Paks II elsumákolta, hogy a tervezett telephely alatt aktív törésvonal húzódik. Nem merte nyilvánosságra hozni saját kutatásának részletes eredményeit a földrengés kockázatáról. A kiadott engedélyt ezért az Energiaklub megtámadta a bíróságon.
Nem csupán a hazai engedélyezési folyamat során voltak hiányosságok, az EU-s eljárások is kérdőjeleket vetnek fel. Az Európai Bizottság elismerte, hogy Paks II csak állami támogatással lenne életképes, azonban a projektet ennek ellenére elfogadta, saját előzetes álláspontjának ellentmondva. A részleteket azonban máig nem tudjuk, sem az állami támogatást, sem a nyilvános tender hiányát vizsgáló bizottsági eljárásokból.
Bővebben:
Az Energiaklub észrevételei a paksi atomerőmű környezeti hatástanulmányhoz kapcsolódóan.
Az Energiaklub és a Greenpeace bíróságon támadta meg Paks II környezetvédelmi engedélyét.
Most már biztos: Paks II egy gazdaságilag életképtelen beruházás
8. Azt állítják, hogy nem lesz korrupció
Az atomerőmű-építéshez hasonló beruházások tankönyv szerint is magas korrupciós kockázatokat rejtenek magukban. A Paks II. kivitelezésével kapcsolatos orosz-magyar megállapodás ezeket a kockázatokat nem csökkenti, sőt. A jelenlegi konstrukcióba bele van kódolva, hogy a projekt korrupt beszerzések sokasága mellett, nagy korrupciós veszteségekkel fog megvalósulni. Paks II inkább néhány orosz és magyar oligarchát fog gazdagítani, mint az országot.
A tervezett paksi atomerőmű-építés leginkább az ún. „nagy korrupció” kockázatainak van kitéve, hiszen az állam nem csak szabályozóként, hanem megrendelőként is meghatározó szereplő a projektben. „Nagy” korrupción az államszervezet legmagasabb szintjein jelen lévő korrupciós tranzakciókat értjük, amikor a korrupció az állam működésének egyik jellemzője. Szakértők szerint az ilyen nagy projekteknél 10-15%-os korrupciós rátáról beszélhetünk, ami Paks II esetében 400-600 mrd forint adófizetői veszteséget jelenthet.
Mindezt súlyosbítja, hogy a döntések a nyilvánosság szinte teljes kizárása mellett történnek.
Bővebben:
Az atomerőmű-beruházások korrupciós kockázatai: Mire számíthatunk Paks II esetében?
A Paksi Atomerőműből is a jobboldali médiabirodalomba áramlik a pénz
MIT TEHETSZ TE?
Az Energiaklub bíróságon támadja meg Paks II környezetvédelmi engedélyét, mert a beruházás a környezetet és a lakosságot is veszélyezteti. Ha Neked is fontos a biztonság, segítsd támogatásoddal a perrel kapcsolatos munkánkat!
Iratkozz fel a hírlevelünkre ITT!
Lájkolj minket a facebookon: Energiaklub + Pakskontroll + Atomcsapda
VIDEÓ
Paks II egy pénzpazarló és kockázatos beruházás
Az alábbi videóból tömör választ kapunk az atomerőmű-beruházással kapcsolatban felmerülő kérdésekre és kétségekre:
