Környezettudatos energiafogyasztás? - hamarosan
Az energia, pontosabban az elektromos áram „címkézését” 2004. júliusától vezetik be az Európai Unió tagállamai. Az energia címkézés lényege, hogy a számlákon vagy azok mellékleteként, az áramtermeléssel kapcsolatos környezeti információkat tüntetnek fel, így segítik a fogyasztókat abban, hogy képesek legyenek környezettudatos áramfogyasztói döntéseket hozni. Az EU szándéka, az új rendszer bevezetésével az, hogy a szükséges információs rendszer létrehozásával, a piaci mechanizmusokon keresztül támogassa az energia piac „zöldítését”.
A szabályozás kötelezi a szolgáltatót, hogy a „címkén” feltüntetett információk alapján tájékoztassa a fogyasztót arról, hogy a számára értékesített elektromos áramot milyen fajtájú energiahordozóból állították elő, az áram milyen forrásból származik. Tehát pl. hány százalékban állították elő nukleáris forrásból, szén, gáz vagy más fosszilis alapanyagból, és mekkora rész származik megújuló energiaforrásból. A címkén a származási országot is fel fogják tüntetni, így kiderül, hogy importált vagy az ország határain belül előállított áramot használ-e a fogyasztó.
Az energiacímkézés ötlete és gyakorlata három feltételezésen alapul;
1) az energiafogyasztók liberalizált energiapiac részesei
2) fogyasztói döntésüket befolyásolja, hogy az általuk felhasznált áramot mely energiahordozókból állították elő,
3) a szolgáltatók a címkén feltüntetett információkat alkalmasnak tartják arra, hogy ezeket felhasználva, megkülönböztessék terméküket, szolgáltatásukat versenytársaikétól. A szolgáltatók zöld, vagy kevésbé zöld termékeket alakítanak ki – azaz a környezeti dimenzióban is versenyeznek.
Emellett a címkézés ötlete azzal a rejtett feltételezéssel is él, hogy a fogyasztók, vagy legalább is a fogyasztók egy jelentős része nem árérzékeny. Tehát azt a fogyasztói döntést, hogy mely áramszolgáltatótól vásárolja az áramot, nem kizárólag az áram árának figyelembe vételével hozza meg, hanem egyéb szempontokat is mérlegel. Ezek közül a plusz információk közül leginkább a környezetvédelemmel kapcsolatosak - például az, hogy bizonyos energiahordozó fajtáknak milyen hatása van a környezetre - azok, amelyek közel állnak a fogyasztóhoz.
A címkézési rendszer kialakítása, és üzemeltetése a liberalizált árampiacon, egy bonyolult folyamat végeredménye, melynek számos feltétele van. Ahhoz, hogy a rendszer jól működjön, szükséges
1) az áramszolgáltatók megfelelő információadási hajlandósága és képessége;
2) a fogyasztók hajlandósága arra, hogy módosítsák energiafogyasztói szokásaikat, az energiacímkéken szereplő környezetvédelmi információk hatására;
3) a kezdeményezést támogató törvényi és adminisztratív háttér kialakítása;
4) olyan „monitoring” rendszer létrehozása, amely képes a fogyasztó számára releváns és megbízható információt szolgáltatni az áram „forrásáról és útjáról”
5) áttekinthető és érthető információkat tartalmazó címke prototípus kialakítása,
6) a fogyasztók folyamatos oktatása és tájékoztatása a címke tartalmával, valamint a címkézés folyamatával és jelentőségével kapcsolatban.
Az EU energiacímkézési projektjéről a következő oldal szolgál érdekes információkkal:
