A referencia házakról - "Otthon Európában" Nemzeti Lakásprogram
V. Pillér – Zászlóshajó projektek
A Nemzeti Lakásprogram egyik pilléreként olyan mintaprojektekre kíván támaszkodni, amelyek műszaki, pénzügyi és kereskedelmi megoldásokat demonstrálnak és bemutatják, hogy a piaci szereplők számára a lakásprogram milyen különböző új feltételeket és lehetőségeket teremtett. A zászlóshajó projektek megvalósításakor mindenképpen fontos követelmény, hogy a beruházás látható (látványos) és követendő példát mutasson a hazai lakásépítésben és felújításban, így nem elég, ha a projekt a biztonságos és működőképes jogi környezet megalkotására korlátozódik.
A mintaprojektek előkészítése és elindítása a Nemzeti Lakásprogram első, 36 hónapos, "kísérleti programszakaszában" zajlik, amely a lakáspiac első, feltérképezhető reakcióit váltja majd ki. Az NLP panelprogramjának mintaprojektjeihez értelemszerűen felújítandó és revitalizálandó épületekre, épületegyüttesekre koncentrál, ún. referenciaházakat jelöl ki. 2002-03-ban körülbelül 30-40 panelfelújítási mintaprojekt indult el, az ország számos területén, de legfőképpen azokon a nagyobb településeken, amelyek nagymértékű, erősen leromlott állapotú és távfűtésű panellakás-állománnyal rendelkeznek, és ahol a kijelölt referenciaházak paraméterei valószínűleg nagyszámú más épületre vagy épületegyüttesre is érvényesek. A referenciaházak kiválasztásának további elengedhetetlen feltétele a tulajdonviszonyok tisztázottsága, könnyű áttekinthetősége, hiszen a vegyes tulajdonú épületben a kockázatok és költségek nehezen általánosíthatóak, másrészt a zavaros tulajdonviszonyok hátráltatják a felújítást, hiszen (az új társasházi törvénycsomag elfogadásáig) mintaprojekt-pályázatot csak száz százalékos társasházi támogatás esetén lehet benyújtani, ellenkező esetben csak helyi pályázatok beadása lehetséges. Így esett a választás például Csepelre, egy tisztán önkormányzati tulajdonú Kossuth Lajos utcai lakótelepre, további referenciaházakat pedig Nyíregyházán, Kecskeméten, Szegeden, Győrben és Veszprémben jelöltek ki, Dunaújvároson pedig egy nagyszabású, EU-támogatással bíró, nemzetközi felújítási program, a Solanova-projekt kezdődött meg (Népszabadság, január 3.). A Lajos király körút 10-12. épületét a következő szempontok alapján választották ki:
A projekt céljára csak olyan épület felel meg, amely még nem volt felújítva, külső felületét nem tagolják erkélyek vagy loggiák, tetején van elég hely napkollektorok, hővisszanyerő szellőző gépház kialakítására, szerelőaknájában van hely a kiegyenlített szellőzéshez szükséges új légcsatornák számára és földszintjén kialakítható egy oktató-, illetve bemutatóterem, ahol az adatgyűjtő műszerek elhelyezhetők.
Ha egy társasház elnyeri a referencia-ház státuszát, ez azzal az előnnyel jár, hogy a felújítási költségek 50%-át az állam fedezi, és csak 25-25%-át kell az önkormányzatnak és a háznak magának fizetnie. Ehhez természetesen külön pályázat szükséges, amelyet az önkormányzatokon keresztül lehet beadni, és ez újabb rengeteg papírmunkával jár, tudtam meg Horváth Imrétől, aki egy III. kerületi társasház közös képviselője.
A III. kerület egyébként megkönnyíti a felújítást végrehajtó társasházak helyzetét, azzal, hogy az energetikai beruházásokra kivetett építményadót 100%-ban visszatéríti a lakóközösségeknek. Ehhez egy újabb pályázatot kell beadni, és a megfelelő igazolásokat megszerezni arról, hogy a háznak nincs fennálló tartozása.
Ez a gyakorlat máshol is létezik, de kerületenként lényegesen eltérő: míg a XIII. kerület is visszaadja az építményadó mintegy 50%-át, az I. kerület nem térít vissza semmit.
