Düledező szén-uralom a világban és Magyarországon
A Nemzetközi Energiaügynökség közleménye szerint a világ szénfelhasználása 2024-ben eléri minden idők legmagasabb szintjét – miközben ugyanez az év „gyakorlatilag biztos”, hogy az eddigi legmelegebb lesz.
Bár szénkivezetés nélkül a klímacélok elérhetetlenek maradnak, az elmúlt három évtizedben megduplázódott a szén fogyasztása a világban, a „szénhatalom” pedig Kína, ami az elmúlt negyedszázadban 30 százalékkal több szenet fogyasztott, mint a világ többi országa együttvéve. Öröm az ürömben, hogy ebben az időszakban a megújuló energiakapacitások jelentős bővülése is bekövetkezett, ami most a szén évszázados elsőségét fenyegeti a villamosenergia-termelésben.
Mindeközben Magyarországon még mindig termel a Mátrai Erőmű – de minek: az entsoe.eu adataira támaszkodó kimutatás szerint 2024-ben kevesebb mint 5%-át termelte meg a Mátrai Erőmű a hazai áramfogyasztásnak (a szén szerepének országos trendjét az ország villamos energia termelésében lásd a lenti ábrán). Eközben a lignitre alapozott áramtermelés kibocsátási faktora (1292 g CO2eq/kWh) ötszörösen haladta meg a 2024-es hazai átlagot (243 g CO2eq/kWh).

forrás: https://villanyautosok.hu/2024/02/17/igy-termelt-aramot-magyarorszag-2023-ban/
A Mátrai Erőmű lignit-tüzelésű blokkjait az első tervek szerint idén állították volna le. Ezzel nemcsak egy alacsony hatásfokkal, drágán és jelentős kibocsátásokkal termelő egységektől szabadultunk volna meg, hanem az Igazságos Átmenet Alap forrásai (mintegy 110 Mrd Ft) segítségével, amely Magyarország rendelkezésére áll, az érintett vármegyék (Heves és BAZ, valamint más okokból Baranya) jelentős lépést tehetnének a zöld gazdaság irányába.
Bár a 2023-es kormánydöntés (1500/2023. (XI. 16.) sz. határozat), miszerint a lignit-blokkok tovább működnek, hatalmas kérdőjeleket rajzolt e források hazai felhasználhatósága mellé – az Energiaklub 2023-2024-ben a REKK-kel, a Pécsi Tudományegyetemmel és a Miskolci Egyetemmel jelentős háttérmunkát végzett a források jól célzott felhasználása érdekében az Európai Bizottság megbízásából, a nemzetközi energetikai, környezetvédelmi és klímaügyi tanácsadó Trinomics vezetésével.

Az Energiaklub a munka keretében javaslatcsomagot állított össze az Energiaügyi Minisztérium és a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium számára a lakosság és ezen belül is a sérülékeny háztartások fűtési energiagazdálkodásának fenntarthatóbb módokra állítása érdekében nyújtandó támogatások feltételrendszeréről. Kérdőíves kutatás és szakértői interjúk eredményére alapozva ennek fő elemei az alábbiak lennének:
- pályázatírásban és energetikai témákban is felkészült kollégákkal működő, ingyenesen elérhető segítségnyújtó hálózat felállítása a rászoruló lakosok számára – ennek feladatköreire és felállításuk lehetőségeire, támogatásuk feltételrendszerére is javaslatot tettünk;
- első sorban a lakóépületek hőtechnikai tulajdonságának javítását kell célozni. Energetikai tanúsítványra alapozva, legalább a lakóépületek homlokzatának és lábazatának a szigetelésével legalább 30%-os energiamegtakarítást eredményezve;
- emellett szükséges közösségi megoldásokban is gondolkodni, itt javaslatot tettünk közösségi fatárolók és fűtési célú, megújuló energia alapú energiaközösségek kialakításának támogatására;
- valamint természetesen a fenti célokat szolgáló meghirdetett pályázatokat minőségi társadalmi konzultációs folyamat és hatékony kommunikáció kísérje.
Meghatároztuk az Igazságos Átmenet tekintetében sérülékenynek tekinthető magyarországi települések listáját, öt indikátor, például a szénnel/lignittel is fűtő háztartások száma és az egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem alapján. A listába közel 200 település került a három vármegyében összesen (a vármegyék településeinek negyede).
Az Igazságos Átmenet Alap gazdasági, környezeti és társadalmi költségeinek enyhítését célozza azoknak a személyeknek az esetében, akiket a folyamat a leghátrányosabban érint. A gazdasági átalakulást célzó intézkedésekre, az érintett munkavállalók és álláskeresők átképzésére, valamint az álláskeresés támogatására összpontosít.
A Miskolci Egyetemmel közösen körüljártuk a bányaművelés alól kivont területek alternatív utóhasznosításának jogi körülményeit és lehetőségeit és megpróbáltuk az érintett 12 önkormányzatot egy többlépcsős folyamat keretében támogatni ilyen jellegű projektek fejlesztése érdekében. Sajnos ilyen fejlesztések lehetőségei a bányabezárások középtávú elodázásával egyelőre igen korlátozottak és a számos külföldi jó példa ellenére nagy valószínűséggel érdemi előrelépés az Igazságos Átmenet forrásokból ezen a téren itthon nem fog történni, hiszen egyelőre a kb. 3000 ha bányaterületből 300 ha került kijelölésre 2024-ben, mint ilyen projekteket fogadni képes terület. A kapcsolódó rövid útmutatónkat néhány magyar nyelvű jó példával lejjebb görgetve találja.
Partnereink emellett foglalkoztak többek közt a szénintenzív ágazatok azonosításával, az ezekben foglalkoztatottak átképzési támogatásának lehetőségeivel és a helyi kis- és középvállalatok zöld gazdasági diverzifikációjával is.