Szélenergiát Magyarországon is! - rövid tanulmányok

"Szélenergiát Magyarországnak is!" című projektünkben hat területen vizsgáltuk a szélenergia lehetőségeit, korlátait, és készítettünk rövid tanulmányokat, amelyek a lenti linkekről letölthetők: 

  • jogi-szabályozási keretrendszer
  • megtérülés, gazdaságosság
  • szélenergia és mezőgazdaság
  • szélenergia kontra földgáz a villamosenergia-termelésben
  • földhasználat: szél- és naperőművek területigénye
  • szél- és napenergia együttes hasznosítása

A szigorú szabályozás enyhítésére a jelenleg elérhető technológiák és külföldi példák figyelembevételével tettünk javaslatokat, így például a telepítési távolság csökkentésére, a technológiai és területi korlátok lazítására.

Nemzetközi statisztikák alapján megnéztük, hogy mennyit csökkent az utóbbi évtizedben a szélerőművek beruházási költsége, mennyit javult kapacitásfaktoruk, mennyivel csökkent a teljes életciklusra vetített energiaköltségük (1 kWh előállítási költsége), és mindez hogyan alakul várhatóan a következő évtizedben. Számba vettük, hogy a szélerőmű beruházások milyen bevételi forrásokat jelenthetnek az önkormányzati és kormányzati szervek számára.

Hazánkban sokan élnek mezőgazdasági művelésből, ám ez a klímaváltozás hatásai miatt évről-évre egyre kiszámíthatatlanabb jövedelmet jelent. Ezért összegyűjtöttük a mezőgazdasági területek kettős használatának (energetikai és agrár-jellegű) előnyeit a gazdálkodók számára.

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) bevonásával megvizsgáltuk, hogy milyen hatása lenne, ha különböző mennyiségű új szélerőművi teljesítményt engednénk be a magyar villamosenergia-rendszerbe: mi történne, ha 2025-ben 500, 1000 vagy 2000 MW, illetve 2030-ban 500, 1000, 2000 vagy 3000 MW új szélerőművi teljesítményt helyeznének üzembe. Mennyi fosszilis eredetű import villamos energiát váltana ki, mekkora széndioxid-kibocsátás csökkentést eredményezne, és növekednének vagy csökkennének-e a rendszer stabilitásához szükséges szolgáltatások költségei.

A szélerőművek területhasználatát a naperőművekével hasonlítottuk össze, hiszen az áramellátás és energiarendszer-tervezés szempontjából egymás alternatívái/kiegészítői lehetnek, és mindkét esetben a villamos energiatermelés egy időjárásfüggő megújuló forrásból történik.

Az energiarendszerek átlagos stabilitása és rugalmassága nő a hasznosított források számának növelésével. Az időjárásfüggő napenergia és a szélenergia, azaz két hektikusan működő rendszer együttes, egymás melletti termelése csökkenti a szélsőséges értékek számát és mértékét, kiegyensúlyozza a kilengéseket, kiszámíthatóbb, tervezhetőbb rendszert, egyszerűbb és olcsóbb szabályozást eredményez. A párhuzamos termelés, és az évszakos adottságok összehasonlíthatóságának érdekében öt éves időintervallumra (2015-2019) vonatkozóan megvizsgáltuk a magyar nap- és a szélerőművek kihasználtságát.