Energiahatékonyság - megtervezve
Magyarországon jelenleg nem létezik energiahatékonysági stratégia, továbbá a rendelkezésre álló programok és tervek sincsenek összhangban egymással. Az ENERGIAKLUB a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közreműködésével szervezett nagyszabású konferenciát május 25-én „Energiahatékonysági Politikák Magyarországon” címmel.
Az energiahatékonyság nagyon fontos, mégis érdemtelenül kevés az ehhez hasonló színvonalas szakmai rendezvény - hangsúlyozta Olajos Péter zöldgazdaság-fejlesztésért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a teltházas konferencia megnyitóbeszédében, melyre szakmai szervezetek, ipari szereplők, egyetemek, kormányzat és a civil szektor részéről érkeztek résztvevők. Körtvély Zoltán, az NFM osztályvezetője ismertette a kormányzat aktuális terveit. Magyarországnak – a többi uniós tagországhoz hasonlóan – 2011. június 30-ig kell értékelnie majd benyújtania az új Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet.
Ámon Ada, az ENERGIAKLUB igazgatója előadásában a téma szerteágazó, bonyolult természetét illusztrálta, valamint utalt egy kifejezetten az energiahatékonyságot elhelyező stratégia szükségére. Ez a stratégia akkor élvezi majd a szakma támogatását, ha széleskörű egyeztető megbeszélések során nyeri el végleges formáját.
Az energiahatékonyság – szemben egy erőművi beruházással, amely tényleges, látható elemeket tartalmaz (pl. alapkőletétel, szalagátvágás, stb.) – absztrakt, megfoghatatlan dolog, melyet „megszemélyesítés” útján lehet közelebb hozni az emberekhez – mondta el Fürjes Balázs, az IPENERG érdekképviseleti szervezet vezetője. Ezt a megközelítést követte az ENERGIAKLUB „NegaJoule 2020” c. kutatási projektje is, melyet Fülöp Orsolya ismertetett. A magyar lakóépületekben rejlő energiahatékonysági potenciált vizsgáló tanulmány érthető, megfogható számokkal operál. Többek közt az is kiderül belőle, hogy az összes Magyarországon elfogyasztott energia 10%-át a következő évtized alatt meg lehetne spórolni csak a lakossági szektorban. Soltész Ilona, a Belügyminisztérium munkatársa a középületek energiafogyasztásának csökkentését célzó programokat, lehetőségeket, kihívásokat taglalta és felhívta a figyelmet a középületek példamutatási kötelezettségére.
A konferencia egyik újdonsága abban állt, hogy a szakmai programban a lakossági és középületek hatékonysági kérdései mellett helyet kapott az ipari és a közlekedési energiahatékonyság is, melyek - jelentőségük ellenére - többnyire kevéssé tárgyalt részterületek. Fürjes Balázs ismertette a Virtuális Erőmű Programot, Dr. Török Ádám pedig a közlekedési hatékonyság kihívásaira és ellentmondásaira hívta fel a figyelmet.
A konferenciát egy hat alkalomból álló tematikus kerekasztal-beszélgetés sorozat követi június folyamán, mely az energiahatékonyság különböző területeit (1. közlekedés 2. háztartási és 3. közületi szektor 4. ipar 5. jogi problémák 6. oktatás, képzés, szemléletformálás) veszi górcső alá a szakma, a kapcsolódó ipari szereplők, egyetemek és civil szereplők közreműködésével. A rendezvénysorozat célja, hogy az eddigi programok tapasztalatait, kutatások eredményeit ismertetve javaslatok megfogalmazásával segítse az energiahatékonysági szakpolitika alakítását, biztos alapokra helyezését.
