A szennyező nem fizet - Az Energia Klub sajtóközleménye
Az Energiaklub és több zöld szervezet felszólítja a környezetvédelmi és a gazdasági tárcát, hogy az ingyenesen kibocsátható széndioxid-mennyiség meghatározásakor ne a hazai energetikai vállalatok önző, rövid távú érdekeit, hanem az ország hosszú távú gazdasági és környezeti szempontjait vegyék figyelembe. Ellenkező esetben, a 2005-ben induló kibocsátásjog-kereskedelmi rendszer értelmetlenné válik.
Az emberi eredetű üvegházhatású-gáz kibocsátás talán a legfőbb oka a napjainkban már tapasztalható globális éghajlatváltozásnak. A 2005. január 1-jén induló Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer (*) a 25 tagú Európai Unió fő – pénzügyi – eszköze az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A tervek szerint a rendszer költséghatékony módon fogja érvényesíteni a „szennyező fizet” elvet, ezzel is ösztönözve a szennyező vállalatokat kibocsátásuk csökkentésére. Ennek keretében Magyarország ezekben a hetekben véglegesíti az ún. Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) (**) sarokszámait, amely a rendszerben – kötelező jelleggel – résztvevő magyar vállalatok által kibocsátható széndioxid mennyiségét határozza meg. Az érintett tárcák által felkért független szakértők, a nyár végén készített – gazdasági alapú – kibocsátás-előrejelzése alapján, összesen 29 millió tonnányi szétosztandó kvótamennyiség javasoltak. Az érintett vállalatok azonban – rövid távú gazdasági érdekeik alapján – keveslik ezt az értéket, és 33 millió tonnányi széndioxid kvótát követelnek. Így csaknem 14 százalékkal növelnék az elfüstölhető keretet.
Ha a tárcák engednek az energetikai vállalatok nyomásának, akkor a rendszer intézkedéseinek a tényleges kibocsátás-csökkentés helyett, papírmunkává silányul. Ha a vállalatok a javasoltnál nagyobb emissziós keretet kapnak, akkor nem kényszerülnek a kibocsátásuk mérséklésére, és feleslegük értékesítése révén a többi uniós vállalattal szemben tisztességtelen előnyre tesznek szert.
A szakértők által kidolgozott előrejelzések nagyrészt az érintett ipari szereplők által korábban beküldött adatokat vették alapul. Emiatt elfogadhatatlan az energetikai vállalatok kritikája a tanulmány – szerintük – túlságosan alacsony keretszámaival kapcsolatban. A kritikájukban szereplő esetleges versenyhátrány pedig csak akkor jelentkezik, ha elmulasztják az elvárható környezetvédelmi beruházásokat. Továbbá teljesen indokolatlan a tömeges elbocsátásokkal való riogatás is.
Ezek alapján az energetikai vállalatok követelése alaptalan, és a kibocsátásjog-kereskedelmi rendszer elveivel teljes mértékben ellentétes.
Aláírók:
BOCS Alapítvány, Energiaklub, Független Ökológiai Központ, Hajdúböszörményi Ifjúsági Természetvédő Kör, Levegő Munkacsoport, Zöld Fiatalok
Megjegyzések:
(*)
Az Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszerben (EU-ETS) résztvevő létesítmények egymás között szabadon kereskedhetnek birtokukban lévő kibocsátás-kvótákkal. Így akinek kvótahiánya van, az vásárolhat, akinek feleslege van, értékesítheti azt.
(**)
A Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) tartalmazza az egyes tagállamok EU-ETS-ben résztvevő létesítményei számára ingyenesen kiosztásra kerülő kibocsátás-kvóták mennyiségét, az aukción értékesítésre kerülő kvótamennyiséget, továbbá az új belépők számára fenntartott tartalékot. Az NKT-nek a Kiotó Jegyzőkönyv vállalásaival mindenképpen összhangban kell lennie.
