A szennyezőknek fizetnek ? - Az Energia Klub sajtóközleménye

Míg Buenos Airesben javában zajlik a klímakonferencia, és hamarosan a Kiotói Jegyzőkönyv életbelépését is ünnepelhetjük, addig a magyar kormány a klímavédelem szellemével éppen ellentétesen cselekszik. A kormány legutóbbi döntése Magyarország számára igen hátrányos következményekkel jár, ráadásul nevetségessé és komolytalanná teszi a januárban életbe lépő Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi rendszert.

Magyarország ezekben a hetekben véglegesíti a Nemzeti Kiosztási Terv (NKT) sarokszámait, amely a magyar vállalatok által ingyen kibocsátható széndioxid mennyiségét határozza meg. A független szakértők által készített kibocsátás-előrejelzés a következő három évre összesen 87 millió tonnányi kvótamennyiség szétosztását tartotta indokoltnak. A kormány mostani döntése értelmében azonban ezen időszak alatt ennél több, vagyis közel 94 millió tonnányi szén-dioxid bocsátható ki. Ennek a mennyiségnek 97,5 %-át (vagyis 91,65 millió tonnát, tehát az előrejelzésben megállapított, indokolt kvótákhoz képest 4,65 millió tonnával többet) a füstölő létesítmények ingyen bocsáthatják ki. Ezt a többletet az érintett vállalatok az európai piacon értékesíthetik, s ebből 6 eurós alsó árfolyammal számítva is, minimum 7 milliárd forint bevételre tehetnek szert.

A kormány döntése 4 súlyos következménnyel jár. Egyrészt Magyarország ezzel a lépéssel a jelentős részben külföldi kézben lévő energetikai cégek számára 7 milliárd forint értékű többlet szén-dioxid kibocsátásjogot adott - méghozzá ingyen. Másodsorban ezzel a lépéssel még a lehetőségét is aláásta a magyarországi távlati (2012 utáni) klímavédelmi stratégiának, hiszen a rendszerváltozás során elszenvedett iparszerkezeti átalakulások során létrejött „kiotói tartalékot” most elkótyavetyélte. Ennek már a közeljövőben igen súlyos hatásai lesznek Magyarországra nézve. Harmadrészt a hazai létesítményeket, vállalatokat ezután semmi nem ösztönzi a környezetvédelmi beruházásokra, így a várhatóan igen nagy szigorításokat hozó 2010-es évek előtt rendelkezésünkre álló, értékes felkészülési időt elvesztegetik. A döntés negyedik következményeként a rendszer keretei között működő aukció teljesen értelmét veszíti, így a következő 3 évben a magyar költségvetés többmilliárdos nagyságrendű bevételtől esik el.

Az Európai Kibocsátásjog-kereskedelmi Rendszer célja, hogy költséghatékony módon érvényesítse a „szennyező fizet” elvét. Ezzel szemben a mostani magyar döntés ezzel ellentétesen éppen a „szennyezőnek fizetnek” elvet valósítja meg. Mindezek alapján az Energiaklub felszólítja a környezetvédelmi és a gazdasági tárcát arra, hogy sürgősen vizsgálja felül e felelőtlenül meghozott, és Magyarország számára halmozottan hátrányos következményekkel járó döntését.

Kardos Péter