A legjellemzőbb kritikai észrevételek a szélenergiával kapcsolatosan
1. A szélfarmok csak a tulajdonosoknak hoznak közvetlenül hasznot.
A szélerőmű beruházásokból nemcsak a tulajdonosok jutnak bevételhez. A területet birtokló gazda bérleti díjjat kap a földjén felállított szélturbinákért, esetleg kárpótlást a terület használatának korlátozódásáért (szolgalmi utak). Másrészt a település, melynek a kül- vagy belterületén a szélpark felállításra kerül a tevékenységért különböző adófajtákból eredő bevételre tesz szert.
A szélparkok tulajdonlása is vegyes képet mutat. Európa azon országai, ahol a szélenergia hasznosításának nagy hagyománya van, egyre inkább jelennek meg a szövetkezetek, önkormányzatok és a lakosság, vagy ennek az egyvelege által tulajdonolt szélparkok. Ezáltal a lakosság és a helyi vállalkozások, valamint az önkormányzat közvetlenül részesedhet a szélerőművek által megtermelt bevételből.
2. A szélerőművek csak egy kis hányadát tudják átalakítani a szélenergiának elektromos energiává, a teljes ellátás nem fedezhető szélerőművek által megtermelt energiával.
Németországban jelenleg több mint 14000 szélerőmű termel károsanyag kibocsátás nélkül áramot. A névleges összteljesítményük idén eléri a 13000MW-ot. Összehasonlításul, a paksi atomerőmű 1840 MW. Magyarországon ma 6 berendezés üzemel. A hazai szélviszonyok és az elektromos hálózat figyelembevételével a teljes magyarországi igény 5-10%-t lehetne kielégíteni szélenergiából.
3. Az erőmű csak szél esetén termel. A villamos energia ellátásban jelentkező fluktuáció kiküszöbölése csak hagyományos erőművekkel lehetséges.
Tény, hogy a szélerőművek által megtermelt energia a konvencionális (fosszilis, nukleáris) erőműveken alapszik. A szélerőművek számának növekedése, a technika tökéletesedése, a szélerőművek térbeli eloszlása, valamint egyéb megújuló energiaforrások bevonása (biomassza, geotermális energia) lesz a biztosíték arra, hogy ezen erőművek uniformizált minőségű és mennyiségű áramot adhassanak az elosztói hálózatba.
4. A madarakat és az egyéb vadon élő állatokat zavarja, eltéríti, esetleg balesetet okoz.
A szélerőművek élővilágra gyakorolt hatásáról több kutatóintézet is készített tanulmányt, egymástól függetlenül. Ilyen tanulmány például a Birdlife International, a WWF és az Angol Szélenergia Társaság által jegyzett összeállítás, vagy a hannoveri állatorvosi egyetem munkája, melyet a regionális vadász szövetséggel készített.
A tanulmányok alapján az emlősök, valamint a földben, ill. a föld közelében élő állatok (fogoly, fácán) csak az építési fázis folyamán érik zavaró hatások.
Amennyiben a szélpark madárvonulási útvonalon, fontos élőhely vagy táplálkozási terület közelében van, nem törvényszerűen, de okozhat problémát, ezért ezeket a területeket célszerű elkerülni. Ugyanakkor előfordult, hogy madarak – elsősorban ragadozók – fészkelési helyszínül használták a gondola gépház tejét.
5. Tönkre teszi a tájképet, a természetet lerombolja.
Szélerőművek csak ott létesülhetnek, ahol az önkormányzat a rendezési tervében lehetőséget biztosít rá. Természetvédelmi szempontból védett terület – védettségi szinttől függetlenül – nem jöhet számításba.
Németországban bevett szokás, hogy a szélpark fejlesztők természetvédelmi kompenzációt fizetnek. Ezen források által finanszíroznak élőhely rekonstrukciót, erdőtelepítést vagy tanösvények kialakítását.
6. Munkahelyek szűnnek meg a hagyományos erőművek bezárásával.
Ez igaz. De azon munkahelyek sokszor csak állami támogatással tarthatóak fent, hosszútávon ez semmiképp sem megoldás. A megújuló energiaforrások használata munkahelyeket teremt. Németországban 35000 új munkahely létesült csak a széliparnak köszönhetően.
7. A szennyező gázok kibocsátása nem csökken jelentősen.
A szélenergia hasznosítása fontos eszköz lehet a klímavédelmi kérdésekben. Minden egyes szélenergiával termelt kWh 0.625 kg CO2-től mentesíti a légkört.
8. A zaj és infrahang kibocsátás zavarja az alvást, betegséget okoz.
A szélerőművek által keltett zaj-és infrahang-kibocsátást három különböző független intézet vizsgálta. A vizsgálat során meghatározták azt a távolságot, melyen belül a szélerőművek által kibocsátott hallható zajok és infrahangok már nem érzékelhetőek. A turbina lapátjai által keltett infrahangok maximális terjedési zónája, mindig a hallható tartományon belül maradt, így a védőtávolságok meghatározása is a hallható hangok alapján került megállapításra. Ez a távolság minimálisan 400 méter.
Az infrahang az emberi fül által nem hallható hang, melynek frekvenciája 16 Hz alatt van. Az infrahangok csak magas hangnyomás szinten, azaz 130 dB(A)-en felül jöhetnek létre. A modern szélerőművek által keltett maximális hangnyomás 100 dB (A) alatt van.
9. A felvillanások, a „diszkó” effektus zavarja a lakosságot.
A mozgó rotorlapátok a forgásból adódóan fény-árnyék hatást keltenek, mely adott esetben zavaró lehet.
Amennyiben a tervezési fázisban a toronymagasságból kalkulált maximális árnyékhosszt figyelembe veszik, úgy megfelelő védőtávval ez a probléma is kikerülhető. Ez a távolság azonban a hanghatásra vonatkozó védőtávolságon (400m) belül van. Zavaró lehet a rotorlapátokra eső fénysugár okozta felvillanás is. Ezt a problémát a szélturbina gyártók matt festékekkel igyekeznek megszüntetni.
10. A szélenergia hasznosítását támogatja az állam. A szén, az olaj és a nukleáris energia sokkal olcsóbb.
A szél vagy más megújuló energiaforrások által megtermelt energiát Magyarországon nem támogatják állami forrásból. Az átvételi árat a Gazdasági Miniszter rendelete (56./2002, XII.29.) határozza meg, de a többletköltségek fedezete nem állami eredetű, hanem az ún. rendszerhasználati díjból származik. Ha az árak összehasonlításra kerülnek, mindjárt kitűnik a különbség:
A szél által megtermelt energiáért a szélerőmű üzemeltetője 17,41Ft/kWh kap.
A Gazdasági Miniszter 46/2003. (VII.24.) rendelete értelmében az áramszolgáltatók a villamosenergia-fogyasztást 2003. augusztus 1-től - a hatálybalépést követő első leolvasás utáni villamosenergia-fogyasztással kezdődően - az alábbi tarifák és egységárak alapján számlázza:
Lakossági díjszabás (Ft/kWh)
„A” lakossági általános 25.70
„B” lakossági vezérelt 13.00
A támogatás mindig relatív. Vannak olyan hazai szenes erőművek, melyek több mint 36 Ft/kWh kapnak. Azon erőművek, melyek olcsóbban termelnek, mint a szélerőművek – ilyen például a Paksi Atomerőmű – egyéb formában kapnak támogatást. Bár igaz, hogy a Pakson termelt villamos áram ára 7-8 Ft/kWh, de a keletkező sugárzó hulladék kezelését, a hulladéklerakók létesítését az állam 2,5-3 milliárd forinttal támogatja évente. Azon költségek, melyek az államot terhelik a szenes erőművek által kibocsátott káros anyagok okozta megbetegedések kezelésére, szintén nincs benne ebben az összegben.
