Szépen csengő célok? Az EU-15-ök megújuló energiaforrásokra vonatkozó vállalásainak teljesítéséről szóló WWF tanulmány összefogl
A 2001 őszén elfogadott „megújulós direktíva” (2001/77/EC), mely az első, a Kyotói vállalások teljesítésével aktívan foglalkozó EU-s dokumetum közül, elfogadásának második évfordulóján az Unió tagországai beszámolót kell hogy készítsenek azokról a már megtett lépésekről, melyek eredményeként megfelelhetnek a direktívában országonként meghatározott megújulós részarányszámnak.
Ez alkalomból a WWF egy tanulmányt készített, hogy megvizsgálja, hogyan is teljesítettek az EU tagok, s arra is kísérletet tesz, hogy ajánlásokat tegyen arra vonatkozóan, miben is lehetne változtatni a megújulókkal kapcsolatban.
A tanulmány szerint leginkább Olaszország, az Egyesült Királyság, Görögország és Franciaország fog elmaradni a kitűzött céltól, míg Németország és Spanyolország nagyon jól megközelíti majd azt.
Az egyes országok teljesítményét – a WWF szerint – nagyban befolyásolják azok a módszerek, melyekkel a megújuló energiaforrások elterjedését támogatják. A szervezet megállapításai szerint a kitűzött célok elérése leginkább azokban az országokban fog sikerülni, amelyekben a fix áras betáplálási modellt (feed-in tariffs) alkalmazzák. Ugyanakkor ez a rendszer sem tökéletes önmagában, a sikeresség előfeltétele a jól kialakított, de csökkenő tendenciát mutató, árrendszer, a kiszámíthatóságot és a hosszú távú stabilitást szavatoló, min. 10-15 éves átvételi ár garancia, illetve a területi adottságokban megmutatkozó eltéréseket kompenzáló árdifferenciálás. Az tehát még nem elég, hogy magasabb áron veszik át a megújulókból termelt áramot, hanem szükség van ezen árak több dimenziós differenciálására is.
Szintén alapvetően meghatározzák a megújulók elterjedést az adminisztratív eljárások, az engedélyek beszerzése. Ezen folyamatok felgyorsításához és hatékonyabbá tételéhez – a WWF szerint - nemzeti és regionális szinten kellene útmutató irányelveket kidolgozni.
A tanulmány javasolja továbbá, hogy a - szintén kruciális – hálózati csatlakozás tekintetében egyértelműen rendezni kell, milyen költségek hárulnak a befektetőre és milyenek a hálózat működtetőjére. Fontos, hogy a megújulók hálózatra jutása prioritás legyen és fair, átlátható költségek mellett mehessen végbe.
Végezetül az áramcímkézés áldásos hatásai kerülnek elemzésre, mely a liberalizált árampiac fogyasztóinak informálásával a tudatosabb áramfogyasztást segíthetik elő.
A teljes tanulmány a kapcsolódó linknél tölthető le.
K.Gy.
