A megújuló energiaforrások emissziója a teljes életciklus figyelembevételével
A megújuló energiaforrásokról korántsem mondható el, hogy energetikai célú felhasználásuk során a környezetre, természetre gyakorolt hatásuk elhanyagolható. Még kevésbé állítható, hogy a megújulók energiáját használható formába alakító berendezések előállítása, a szükséges tereprendezési munkálatok, továbbá a berendezés telepítésének folyamata vagy az üzemeltetési tevékenység semmilyen negatív „melléktermékkel” sem jár.
Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a hagyományos eszközökkel és forrásokból előállított villamos energia szintén nem mondható „zöldnek”, ha figyelembe vesszük mindazt a szennyezést, mely ezen források és módszerek alkalmazása során és az alkalmazás feltételeinek megteremtésekor éri a talajt, a levegőt és a vizeket.
A Nemzetközi Energia Ügynökség még 1998-ban készített egy elemzést, melyben a megújuló és a nem megújuló energiaforrások villamos energetikai felhasználása során, illetve azt megelőzően is a kibocsátott gázok mennyiségét vizsgálta meg.
A kapcsolódó táblázat is azt mutatja, hogy az egyes megújulókhoz – teljes életciklusukat, tehát a gyártástól a felhasználáson át a működésképtelen állapot utánig vizsgálva – milyen CO2, SO2 és NOx kibocsátások kapcsolódnak, pontosabban adott megújuló forrásból termelt egységnyi villamos energia hány gramm gázkibocsátással jár. Összehasonlításul minden egyes alternatív forrás kibocsátásai mellé feltüntettük, hány százaléka ez az ún. best practice széntüzelésű áramtermelés káros anyag kibocsátásainak.
Amint a táblázatból is kitűnik, még a legnagyobb kibocsátással járó napenergia- hasznosítás (természetesen itt napelemek előállítása és újrahasznosítása során keletkezik káros anyag kibocsátás) is töredéke csupán a konvencionális módszer kibocsátásának.
Az itt közölt adatok ugyan csak egy részét képezik a káros anyagoknak, de már ebből egyértelműen kiderül, mi is a különbség a konvencionális és a megújuló energiaforrások között. S ezek az adatok képezhetik az alapját egy ún. externália-számításnak, melynek segítségével eldönthető: valójában melyik forrás is az olcsó s mi az ami drága a társadalomnak.
2003-08-14
