Néhány szó a geotermális energiáról

Bár egy átlagos háztartás esetében nehezen képzelhető el a föld hőjének a hasznosítása, mégis van már olyan technológia, amely akár már családi házak, kisebb társasházak esetében is rentábilisan alkalmazható.
Először azonban általánosságban szeretnék néhány szót ejteni a geotermális energiáról, a magyarországi helyzetről, valamint annak ipari méretű alkalmazhatóságáról.

Néhány tény a föld alól

Geotermikus energiának nevezzük a Föld középpontja felől a Föld felszíne felé áramló hőenergiát. A Föld középpontja kb. 7000 oC meleg, ami a Föld közepén levő hatalmas nyomásnak és a különböző izotópok radioaktív bomlásának köszönhető. Ez a hőmennyiség vulkanikus területeken, üledékes medencékben (pl.: Izland, Kárpát-medence) természetes úton gyorsan tör a felszín felé. Hazánk nagy része egy ilyen üledékes medencén terül el, aminek következtében geotermikus adottságaink igen jónak mondhatóak. A magyarországi átlagos geotermikus grádiens 5-7 oC között mozog, ami a világ átlagos értékének 1.5-2-szerese. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén a föld belseje felé haladva 100 méterenként a hőmérséklet átlagosan 5-7 oC-kal emelkedik.

A föld hőjének energiáját kétféle módon hasznosítják. A legelterjedtebb alkalmazási forma az amikor a hőenergiát fűtés illetve használati melegvíz készítésére használják. A másik – kevésbé elterjedt – alkalmazási lehetőség a 100C fok feletti víz, illetve gőz energiáját elektromos árammá alakítják. Nézzük először a termikus hasznosítás kérdését:

A geotermikus hőhasznosításnak több módszere is ismert. Legegyszerűbb alkalmazása a fűtési célokra való felhasználás. Fűtési alkalmazás esetén általában 100 oC alatti hőmérsékletű geotermikus folyadékot használnak. A felszínre vezetett folyadékot közvetlenül is vezethetik a fűtési rendszerhez azonban ez csak igen alacsony ásványi anyag tartalmú geotermikus folyadéknál ajánlott. Ennek oka, hogy a magas ásványi só tartalom esetén a vízből kioldódó anyagok a fűtési rendszert korrodálhatják, eltömíthetik. Ezért a hőcserélőkön keresztüli hőhasznosítás a jobb megoldás. Szintén a folyadékban oldott ásványi anyagok miatt szükséges a már lehűlt termálvíz visszasajtolása. Ezzel ugyan többletköltséget vállal föl a felhasználó, azonban így a rétegnyomás hosszabb ideig nem változik, és a környezet sem sérül.
Magyarországon igen nagy mennyiségben használnak geotermikus hőenergiát fűtési célokra, de a lehetőségeink nagyobbik része még így is kiaknázatlan.
Kilenc nagyvárosunkban (Csongrád, Hódmezővásárhely, Kapuvár, Makó, Nagyatád, Szeged, Szentes, Szigetvár, Vasvár) a távfűtés bizonyos részét ily módon fedezik.
1980-ban világviszonylatban Magyarországon volt a legtöbb kertészeti alkalmazás. Közel 700 ezer m2 növényházat és 1 millió m2 fóliasátrat fűtöttek ilyen módszerrel.

Egy meglévő példa Csongrád város távhőellátási rendszere. Csongrádban több mint 10 éve alkalmazzák a geotermikus energiát fűtési célokra. 505 lakás és több közintézmény hőellátását biztosítják 65oC hőmérsékletű termálvíz hasznosításával. A kialakult rendszer bővítéséről is szó van. A 70 m3 /h vízátbocsátó kapacitást 130-140 m3/h-ra bővítésével és 75-78oC víz kiemelésével újabb 180 lakást és 16 közintézményt kívánnak a rendszerhez csatlakoztatni.

A fűtési alkalmazásokon kívül a geotermikus energia alkalmazható villamos energia termelésére is. Magyarországon jelenleg nem valósult meg még egyetlen ilyen program sem, azonban készültek már tervek a megvalósításra, sőt, a Magyar Villamos Művek által 1997-ben kiírt erőmű-építési tenderre benyújtottak egy pályázatot egy 65 MW kapacitású erőmű megépítésére. A Békés megyei Nagyszénás és Fábiánsebestyén térségében feltörő 170°C-os vízgőz felhasználásával indulna meg az energiatermelés.
Bár ez a beruházás még a jövő zenéje, az a tény mégis csak bíztató, hogy Magyarországon is létesülhet majd ilyen erőmű. Az előzetes kalkulációk igen bíztatóak, kb. 5 éves megtérüléssel lehet számolni.
A tervek szerint a kitermelt és már lehűtött vizet visszasajtolják majd a tározórétegbe a környezetszennyezés elkerülése végett. A termálvizek sótartalmát is lecsapolják, amit takarmányozáshoz használnak, illetve fürdősóként értékesítenek. Itt megemlítendő, hogy létezik már környezetkímélőbb technológia is, miszerint a geotermális folyadék nem hagyja el a tározó réteget, hanem egy zárt rendszeren és egy hőcserélőn keresztül válik kinyerhetővé a Föld hőenergiája. Így nem lép fel a termálvíz-lelőhely kimerülése (esetleg nyomáscsökkenés), illetve a nagy ásványi só tartalmú termálvíz nem okoz gondot az élő-vizekben.