Teltházas konferencia az EPBD hazai átültetésének támogatásáért

A magyar és európai szakértők közreműködésével készült útmutató részletes áttekintést ad arról az uniós irányelvről, amelyet Magyarországnak 2026 tavaszáig kell átültetni a nemzeti jogba, és amely a következő évtizedekben alapvetően meghatározza a hazai épületállomány felújításának, üzemeltetésének és építésének kereteit. A kiadvány alapja az Efficient Buildings Europe átfogó elemzése, amelynek a hazai kontextusra adaptált változatát készítették el: magyar helyzetképpel, javaslatokkal, ajánlásokkal és jó példákkal. A kisokos külön fejezetben foglalkozik az egyablakos felújítási szolgáltatásokkal (angolul one-stop shop, rövidítve OSS), mivel az EPBD hangsúlyos része a technikai segítségnyújtás és kapcsolódása az energiatanúsítványokhoz, felújítási útlevelekhez és szigorú elvárásokat fogalmaz meg az OSS-ekkel kapcsolatban a tagállamok számára. 

A rendezvényen Réthelyi Barbara, az Energiaügyi Minisztérium osztályvezetője ismertette a Nemzeti Épületfelújítási Terv (NÉT) előkészítésének helyzetét. Előadásában kiemelte: az új uniós szabályozási környezet – az EPBD mellett az energiahatékonysági és megújulóenergia-irányelvek – átfogóbb, konkrétabb és ütemezett intézkedéseket vár el a tagállamoktól. A NÉT nem csupán adminisztratív kötelezettség, hanem lehetőség arra, hogy Magyarország hosszú távú, mélyfelújításokra épülő pályát jelöljön ki. Az épületállomány az energiafelhasználás mintegy 40%-ért felel, így a korszerűsítés kulcskérdés a klímacélok, az energiafüggetlenség és a versenyképesség szempontjából is. 

Az első kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az irányelv önmagában nem old meg semmit, de fontos keretet ad ahhoz, hogy Magyarország végre rendszerszinten kezdjen hozzá az épületállomány korszerűsítéséhez. Szalay Zsuzsa (BME), Koritár Zsuzsa (Habitat for Humanity Magyarország), Oelberg Károly (AACM) és Szarvas Gábor (HuGBC) arról beszéltek, hogy a felújítási programoknak mielőbb meg kell indulniuk, még akkor is, ha nem tökéletesek. A szereplők kiemelték az egyablakos tanácsadói rendszerek és a felújítási útlevelek szerepét, mert a háztartások többsége nem tudja önállóan eldönteni, mi a helyes beavatkozási sorrend.  

A második kerekaszt résztvevői, az építőanyag-gyártó cégek vezetői - Kovács Gábor (VELUX), Csokló Gábor (Masterplast), Aszódy Tamás (Knauf Insulation) és Pécsi István (Daikin) egyetértettek abban, hogy a szabályozás iránya világos, de a siker kulcsa a tervezhetőség, a kiszámítható támogatási környezet és a szakmai szereplők bevonása. Egyetértettek abban, hogy egyszerű, nagy átbocsátóképességű és hosszú távon kiszámítható programokra van szükség, amelyet egyablakos segítségnyújtással is meg kell támogatni. A résztvevők szerint a siker kulcsa a stabil szabályozási környezet, az egyértelmű kommunikáció és a következetesen végrehajtott, hosszú távú felújítási pálya. 

A kézikönyv egyablakos felújítási szolgáltatásáról szóló fejezetét Illésné Szécsi Ilona, az EU Peers projekt vezetője írta, aki részletes helyzetképet adott az egyablakos tanácsadás magyarországi helyzetéről és a tanácsadói, a támogató és a megvalósító modellben működő szolgáltatókról. Javaslatokat fogalmazott meg egy hatékony rendszer kialakításához, amelynek fontos eleme, hogy állami szervezetek, vármegyei és települési önkormányzatok, civil szervezetek és piaci OSS-ek együttműködésében érdemes egyablakos hálózatot létrehozni, és kiemelt szerepe van a tájékoztató kampányoknak és a szemléletformálásnak.