Világméretű kísérlet a klímakutatásban
A klímaváltozás numerikus előrejelzéséhez rendkívül nagy számítási kapacitás szükséges, ezért az Oxfordi Egyetem kezdeményezésére - a korábban már sikeres SETI@home programhoz hasonlóan - világméretű éghajlatváltozási kísérlet indult a világhálóra csatlakozó gépek felesleges erőforrásainak hasznosításával
A kísérlet fő célja, hogy vizsgálja a klíma-előrejelzésekben használt Általános Cirkulációs Modellek (GCMs) eredményeit. A modellek sok ezer futtatása a remények szerint választ ad arra, hogy a földi klíma mennyire érzékeny a légkört érő hatásokra (például a szén-körforgás megváltozása), illetve arra, hogy a XXI. sz.-ra prognosztizált többtucatnyi forgatókönyv közül melyik lesz a legvalószínűbb. A szabad számítógépidők bevonásával nagyságrendekkel megnő a kutatást segítő számítási kapacitás, ezért a kísérletet szeretnék minél jobban kiszélesíteni.
A korábban lezárult SETI@home programhoz hasonlóan, az Internetre csatlakozó számítógépek szabad számítási kapacitását használja ki a kísérlet. A kutatásban résztvevő gépekre egy kis programot kell feltelepíteni, amely a háttérben futva folyamatosan végzi a számításokat, és időnkét a központi szerverrel kapcsolatba lépve továbbítja az eredményeket, illetve onnan újabb számítási csomagot tölt le. A program a számítás közben folyamatosan szemlélteti az aktuális helyzetet (hőmérséklet-, és csapadékeloszlás), illetve kijelzi, hogy melyik időlépcsőnél tart.
A climateprediction.net mögött számos neves egyetem (Oxford, Reading), illetve angliai kutatóintézet áll. A kísérlet eredményeit a tervek szerint az IPCC (az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Bizottságának) készülő 4. jelentéséhez is felhasználják majd.
