Nem mutat példát az állam
Új közbeszerzési törvény készül Magyarországon. Átböngészve a terjedelmes szöveget, kiderült számunkra, hogy az energiahatékonyság szempontjából nem hoz áttörést az előző törvényhez képest.
Jelenleg a közintézmények szabadon, belátásuk szerint dönthetnek arról, hogy figyelembe vesznek-e bármilyen környezetvédelmi szempontot beszerzéseik során. A minisztériumok, önkormányzatok, kórházak, iskolák tehát egy-egy új berendezés, gépjármű vagy akár kazánok, ablakok stb. megvásárlásakor akár elavult, rossz hatékonyságú termékeket is kiválaszthatnak. Mind a jelenlegi, mind a javasolt új szabályozás ugyanis az ajánlatok elbírálásánál elsődleges szempontként a legalacsonyabb árat, illetve az összességében legelőnyösebb ajánlatot jelöli meg. A környezetvédelmi, fenntarthatósági szempontok csak másodlagos részszempontnak minősülnek.
A törvényjavaslat záró része felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a későbbiekben majd rendeletben írjon elő környezetvédelmi, fenntarthatósági és energiahatékonysági követelményeket. Ez reményre és aggodalomra egyszerre ad okot: pozitívum, hogy a szándék egyáltalán megjelenik a tervezett törvény szövegében. Ugyanakkor ezáltal az energiahatékonysági szempontok kötelező figyelembe vétele kikerül a törvényből, ami azt jelenti, hogy ezt a területet – bizonytalan időpontban, ismeretlen tartalommal – nem törvényi szinten fogják majd szabályozni.
A hatályos és a javasolt közbeszerzési szabályozás tehát nem mozdítja elő az energiahatékonyság érvényesülését és elterjedését a közszektorban, így az állam nem képes jó példát mutatni az állampolgároknak. Az Európai Unió kiemelt fontosságot tulajdonít a közszféra példamutató szerepének, és ugyanezt várja a tagországoktól is. Talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: Magyarország állampolgárai is ugyanezt, vagyis az energia ésszerű, hatékony és takarékos felhasználását várják el az államtól.
