Néhány szó a napkollektorokról

Az korábbi hírlevelek kapcsán felvetődött az az igény, hogy bemutassuk azokat az energiatermelő módszereket, technológiai megoldásokat, amelyek nem terhelik a környezetet károsanyag kibocsátással, illetve nem hordozzák magukban a nukleáris kockázatot, hanem hosszú távon fenntartható környezetbarát energiatermelést tesznek lehetővé.
Az elmúlt századok pazarló energiagazdálkodása a szén- és kőolaj készletek drámai megfogyatkozásához, már-már teljes kimerüléséhez vezetett, miközben súlyosan károsodott a Föld: az ózonréteg elvékonyodott és folyamatosan szakadozik, elszennyeződtek az élővizek, az óceánok, és egész környezetünk, a klíma megváltozása fenyegeti bolygónkat. És az akkor az atomenergia problémaköréről még nem is beszéltünk…
Ebből a helyzetből jelenthet kiutat egyrészről a megújuló erőforrások - mint a szél, a víz, a biomassza, a föld belső hője vagy a nap – energiájának újra felfedezése és egyre általánosabb alkalmazása.
A megújuló energiaforrások használata egy új, egy megváltozott életszemléletet is jelent. Ma már nemcsak a tudósok vagy a környezetvédők szűk csoportjának fontos földi világunk megvédése, megőrzése, hanem a gazdasági élet szereplői, a kormányok és a társadalom valamint a lakosság egyre szélesebb köreinek is.
Az elkövetkező hírlevelekben összefoglaljuk azokat a technológiákat, amelyek a környezet szennyezése nélkül állítanak elő energiát, legyen az hő-, elektromos-, vagy mozgási energia.

Éjszaka van napos oldal,
éjszaka van naphoz holddal
(fűtsél te is kollektorral)

A megújuló energiaforrások egyike a napenergia, amit az elmúlt évtizedek kutatásainak eredményeként napjainkban már nemcsak az űrkutatásban vagy a haditechnikában alkalmazhatnak, hanem egyre általánosabban a mindennapi életben. A napenergiát alapvetően három területen hasznosítják: napkollektorok (fűtés, használati melegvíz készítés), napelemek (elektromos áram előállítás), valamint napenergia passzív hasznosítása az épületekben (ennek főleg a tervezési fázisnál van jelentősége, egy jól megtervezett, tájolt szolár-ház sok fűtési és világítási energiát takarít meg).
A mindannyiunknak, mindenütt és szinte mindig ingyen rendelkezésére álló napenergia befogásának talán legegyszerűbb és leggazdaságosabb módja a napkollektorok alkalmazása. Ma már egyáltalán nem tekinthető egyesek megszállottságának vagy éppen nehezen megfizethető luxusnak az energiatakarékosság.
Magyarország kedvező földrajzi fekvése lehetővé teszi napenergia-hasznosító berendezések használatát. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a nálunk kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező (a napsütéses órák számát tekintve) nyugati szomszédunk, Ausztria az installált napkollektorokat tekintve az első Európában.
A jó minőségű napkollektorok Magyarországon az év 280-300 napján teszik lehetővé a napenergia gazdaságos hasznosítását, mind használati melegvíz előállítás, mind a fűtés kiegészítése céljából. Az egyre növekvő hazai energiaárak mellett a megtérülési időszak viszonylag rövid (5-6 év), ami feltehetően tovább fog rövidülni. A mai energiaárakkal számolva ez legalább évi 60-80 eFt megtakarítást jelent. A rendszerekre a gyártó és a forgalmazó cégek általában 2-5 év garanciát vállalnak. Tartósságuk, élettartamuk ezzel szemben kimondottan hosszú: 25-30 év.

Az, hogy a napkollektoros technológia abszolút tiszta energiafelhasználás, valamint hogy a környezetet egyáltalán nem szennyezi azt nem igen kell taglalni. Arra viszont mindenképpen érdemes kitérni, hogy milyen káros emissziót lehet vele megtakarítani. Minden egyes felszerelt napkollektor panel az élettartama során – éghajlati viszonyoktól, minőségétől függően –a CO2 kibocsátást 9-12 tonnával, az NO + CO kibocsátást 6000-8000 m3-rel csökkenti.
A Széchenyi-terv pályázatai 30%-os vissza nem térítendő támogatással segíti a megújuló energiaforrások, így a napenergia hasznosítását is. Magyarországi viszonyok között napenergiával a háztartási melegvízszükséglet 60-70 százalékát tudjuk megtermelni.
Magyarországon már sokfelé láthatunk napkollektort a házak tetején, persze az itthon felszerelt napkollektorok mennyiségének aránya messze elmarad akár az osztrák, akár a német, vagy a tőlünk jóval északabbra lévő Svédország esetén.
És akkor most nézzünk néhány hazai megvalósult példát:

HOTEL HELIA, Budapest, XIII. kerület
Cél: Használati-melegvíz készítés
Kollektor felület: 100m2
A napkollektorok előmelegítik a hálózati hidegvizet a hagyományos fűtésű melegvíz készítő rendszer számára. A kollektorok a szálloda délnyugati tájolású lapostetőjén helyezkednek, déli tájolással, 5db-os csoportokban.
A kollektorok 1 db az alagsorban elhelyezett 5000 literes melegvíz tárolót fűtenek külső, lemezes hőcserélőn keresztül. A kollektorokkal fűtött tároló sorosan, a hagyományos fűtésű tárolók elé van kapcsolva.
A rendszerbe hőmennyiségmérőt építettünk be, mely a mért adatokat a szállodában működő épületfelügyeleti rendszer felé is továbbítja.
A kollektorok maximális teljesítménye: ~70 kW
A kollektorok várható éves hőmennyisége: ~76.000 kWh

Önkormányzati óvoda, Bakonyszombathely
Cél: Használati-melegvíz készítés
Kollektor felület: 12m2
A napkollektorok a használati-melegvizet 1 db 500 literes belső hőcserélős előfűtő tárolóban állítják elő. Az utófűtő tároló tárolós gázbojler.
A kollektorok felszerelése nem a tetőre, hanem a falra erősített tartószerkezetre történt. Így a rombuszpala tetőhéjalást nem kellett megbontani. Az óvodában konyha is üzemel, mely az általános iskolát is kiszolgálja.