Mennyiért termelne Paks2? Kiszámoltuk!

Utánaszámoltunk, mennyiért is termelhet majd Paks2: modellünk 30 forint/kWh feletti árat eredményezett. Közzétesszük a számításinkat, hogy bárki ellenőrizhesse.

Számításunknál a rendelkezésünkre álló adatokból indultunk ki; ez ugye nem túl sok (és gyakorlatilag azok sem tekinthetőek megerősítettnek, hiszen hivatalosan nem adtak ki adatokat, és a hitelszerződés sem nyilvános még), ezért a számítás során sok feltételezéssel éltünk. A számításhoz szolgáló modellt közzétesszük, mindenki kedvére játszhat vele. A sok feltételezés ellenére, úgy véljük, nagyságrendi értelemben megfelelő képet kaptunk arról, mennyibe kerülne a Paks2 által termelt energia.A modell feltételezései:

  • a (még építés alatt álló) Novovoronyezs II-1-essel megegyező, VVER V-392M (AES-2006) blokkokat építenek;
  • a számítást egy blokkra készítettük el, a kétblokkos megoldás bonyolítja a képet (pl. el kell már kezdeni törleszteni a hitelt, de még csak az első blokk üzemel, a másodikat még építik);
  • a hitel folyósítását 2016-ban kezdik meg, a blokk 2025. január 1-jén áll üzembe, és a törlesztést is 2025-ben kell megkezdeni;
  • az építkezéshez elégséges lesz az orosz állam által biztosított hitel, illetve az ahhoz hozzáteendő 20%-nyi önrész (egy blokkra számítva 5 + 1,25 milliárd euró), tehát nem számoltunk a költségek építkezés közbeni növekedésével, a beruházás megcsúszásával, a terhek ezekből adódó növekedésével;
  • a projekt finanszírozására tartalmi értelemben is elégséges lesz az orosz hitel + 20% önrész konstrukció; a blokkoknak a paksi telephelyre történő behelyezéséhez (pl. alállomás, hűtővíz biztosítása) szükséges infrastrukturális beruházások költségei, illetve a projekt egyéb költségei (pl. engedélyezés, MVM Paks II. Zrt. költségei) is fedezhetőek ezekből a forrásokból;
  • az építkezéshez felvett hiteleket az energia árában kell megfizetni;
  • az orosz hitelt szakaszosan, az évi összeget az építkezés igényeihez igazítva folyósítják, az első 9 évben 3,95% kamatra; a törlesztési időszakra átlagosan 4,75% kamattal számoltunk, és 21 éves törlesztési idővel;
  • az önrészhez szükséges összeget hitelből teremtik elő, amit egy összegben vesznek fel, az építkezés utolsó 3 évére, a modellben 8% kamat mellett, 20 éves futamidőre;
  • a tőkeköltségek alapja a két felvett hitelnek az építkezési idő kamatokkal terhelt összege; mindekettő esetében akkor kell megkezdeni a törlesztést, amikor elindul a blokk (2025-ben; az orosz hitel esetében 9, a másiknál 3 éves türelmi időt vettünk alapul);
  • a hiteleket évi részletekben, annuitásos törlesztéssel fizetjük;
  • a blokkok 90%-os teljesítmény-kihasználással üzemelnek;
  • az üzemeltetési, hulladékokkal, üzemanyaggal stb. összefüggő költségekhez több számítást és tényadatot vettünk alapul: a REKK által készített elemzés forgatókönyveit, az OECD IEA-NEA 2010-es számításának Magyarországra vonatkozó számait, illetve a Paksi Atomerőmű működő blokkjainak adatait átlagoltuk (így a mostani paksi árnál alacsonyabb ár jött ki);
  • nem vettünk figyelembe diszkontrátát; nem számoltunk megtérülést, csak nagyságrendi becslés elkészítésére vállalkoztunk;
  • nem számoltunk a villamosenergia-rendszert érintő fejlesztések (vezetékek, tartalékkapacitások stb.) költségeivel, mivel azok hatása nem a paksi áramárban fog jelentkezni.

 A modell ide kattintva tölthető le: paks2_ar.xlsxEredmények (itt még egyszer felhívnám a figyelmet, hogy korlátozott információk alapján, sok feltételezéssel végeztük számításainkat, így az eredmények legfeljebb becslésnek tekinthetőek!):

  • a modell alapján Paks2 100,86 euróért fogja termelni az áramot MWh-ként; 310 forintos forint/euró árfolyam mellett 31,27 Ft/kWh árat kapunk (ez az ár a hitelek törlesztésével terhelt időszakra, a működés első 20 évére értendő, diszkontálás nélkül);
  • a fajlagos (azaz a termelt energia egy kWh-jára számolt) tőketeher 21,70 Ft, ami a teljes ár kb. 69%-a (ld. az ábrát);
  • az orosz hitel költsége a termelt áram árában kb. 51%-os arányt jelent;
  • amennyiben a költségvetés fizetné a hitelterheket, az évi kb. 190 milliárd forintot jelentene egy blokk esetén;
  • az üzemeltetési költségek a fenti módszertan alapján 9,57 Ft-ot tesznek ki kWh-ként (30,87 euró/MWh);
  • a kapott eredményből semmilyen következtetést nem lehet levonni a 2020-as évek közepére várható hazai és nemzetközi energiapiaci helyzetre, villamosenergia-igényekre, árakra, versenyképességre stb. vonatkozóan;
  • nem számoltunk a fentiek alapján kapott áramárnak a fogyasztói árakra gyakorolt hatásával.

 Bár fentebb említettük, hogy nem számoltunk a költségek növekedésével, illetve további költségekkel, a modellt felkészítettük az ezekkel való kalkulációk elvégzésére is (az alapból beállított számokkal 35,93 Ft/kWh jött ki eredményként, de ez már a fantázia birodalma!). A modellben megadott feltételek (narancssárga mezők piros számokkal) szabadon variálhatóak, így pl. két blokkal is lehet számolni.A (folyamatosan tökéletesített) modellre vonatkozó visszejelzéseket szívesen fogadjuk