Milyen lesz Németország atom nélkül?

Németország elsőként vállalta, hogy fokozatosan leállítja atomerőműveit, helyette a szél- és napenergiára helyezi a hangsúlyt.  Az Energiaklub és a Heinrich Böll Alapítvány (Csehország) szervezésében Budapesten járt Felix Matthes a német „Energiafordulat” legismertebb szakértője.  

Németországban már 2000-ben megszületett az első döntés a nukleáris energia kivonásáról, 2002-ben pedig mindezt jogszabályba is foglalták. 2011-ben az EU Megújuló Energia Direktívájának mentén további döntéseket hoztak.  Az Energiewende (Energiafordulat) néven ismertté vált német törekvésnek, folyamatnak három sarokpontja van:• 2050-re 80-95%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását;• 2050-re az energiatermelés 80%-át megújuló energiaforrásból nyerik; • 2022-re a teljes nukleáris kapacitást leszerelik. Az energiafordulat elsöprő lakossági támogatást élvez. Németország villamos energiájának 25%-a jelenleg is megújuló energiaforrásokból származik, és az ország évente legalább 10 milliárd eurót takarít meg a hagyományos energiahordozók importjának csökkenése miatt. A megújuló ipar 40 milliárd eurós forgalmat bonyolít le évente, és 2012-ben 377 000 embert foglalkoztatott. Németországban, valamint a legtöbb európai országban 70%-kal nőtt a hagyományos energiahordozók ára az elmúlt tíz évben, míg a megújuló energiaköltségek jelentősen csökkentek ebben az időszakban. A szárazföldi szélenergia 20%-kal, a napelem pedig 90%-kal olcsóbb, mint egy évtizeddel ezelőtt. Napjainkra a teljes energiapiacot jelentősen befolyásolja a megújuló energiaforrások piaca - tudtuk meg Felix Matthestől, az Ökoinstitut kutatási igazgatójától. A magyar energiapolitikai elképzelések hosszú távú klímapolitikai és gazdaságpolitikai hatásai jelenlegi tudásunk alapján inkább negatívak. Az Energiaklub egyik fontos küldetésének tekinti, hogy a némethez hasonló társadalmi bevonódás és a szakmai diskurzus induljon Magyarországon is, mivel ennek hiányában kevés esély van arra, hogy a politika komolyan vegye ezt a stratégiai szektort – fejtette ki Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója.   Tévhitek a német energiafordulatról:Sokat hallani itthon is a hagyományos energiatermelésben érdekelt szereplők részéről az alábbi érveket a status quo fenntartása mellett. Ezek azonban a tapasztalatok és a piaci adatok alapján nem állják meg a helyüket.  - Az energiaellátás biztonsága a tét…Jelenleg nincs ilyen kihívás sőt, jelentős infrastrukturális fejlesztések zajlanak.  - A kieső német nukleáris energiatermelést külföldről importált nukleáris energiával pótolják…Nem lett több a nukleáris energia import, sőt, az energia export soha nem látott csúcsot döntött Németországban.  - Nőtt ugyan a megújulókból származó energiatermelés, de a széndioxid kibocsátás nem csökkent….Az elmúlt két évben ez valóban így volt, de ennek oka elsősorban a növekvő üzemanyagárak és az EU szén-dioxid kibocsátási (EU ETS) piacának válsága volt.  - Az energiafordulat növeli az ország orosz energiafüggőségét…Az áramtermelés csak 11%-ot tesz ki a gáz felhasználásból. A jövő gázfogyasztása elsősorban a hő-piacokon zajló folyamatoktól függ. - Az áram ára nagymértékben nő és egyre megfizethetetlenebbé válik… Az energia-intenzív iparágak rekord alacsony energiaárakkal számolhatnak Németországban, ami más európai országok iparához képest növeli a versenyképességet. A háztartások áramköltsége pedig az összes kiadásuk alig 2,5%-át teszi ki.