Hamarosan kezdődik a magyar Nemzeti Kiosztási Terv (NTK) társadalmi vitája
Az EU kibocsátásjog-kereskedelmi rendszerének 2005. január 1-ei indulása előtt a tagországoknak az Európai Bizottság által elfogadott Nemzeti Kiosztási Tervvel kell rendelkezniük. Magyarország jelentős késéssel, Csehországgal és Lengyelországgal karöltve az utolsók között készül a Bizottságnak benyújtani az NKT-tervezetet.
Az NKT elkészítését hosszú kutatómunka előzte meg, amelyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium felkérésére a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontja (BKÁE-RIKK) által vezetett kutatócsoport végzett. A tanulmány részletes prognózisokat tartalmaz az ipari ágazatok 2005-2012 közötti időszakra vonatkozó fejlődésére, illetve az ezzel kapcsolatos várható CO2-kibocsátás ágazati értékeire.
Az NKT végleges számait döntően ez a tanulmány határozza majd meg. A tanulmányban szereplő prognózisnak meglehetősen nagy a bizonytalansága, amely részben a – gazdasági értelemben – igen nagy időtávnak tudható be, másfelől pedig sok előre nem látható gazdasági, politikai esemény is alakíthatja a jövő gazdasági mutatóit. A tanulmány ugyanakkor külön említést tesz arról, hogy nem vették figyelembe a jövőbeli CO2-szabályozást, illetve a CO2-kereskedelem okozta kibocsátás-csökkenést. Emiatt az elemzés nem csak bizonytalanságot, hanem túlbecslést is tartalmaz.
A tervezett kvótakiosztásról a napokban kezdődik társadalmi konzultáció, amely két hétig tart majd. A vélemények és az egyeztetések alapján elkészült NKT-tervezetet ezután küldik ki a Bizottság elé, amely részletesen megvizsgálja tartalmi, formai és szakmai szempontból is.
Amennyiben Brüsszelben elfogadásra kerül a magyar NKT, továbbá hatályba lépnek az NKT-t szabályozó hazai törvények, akkor 2005-től a többi EU országgal együtt nálunk is beindulhat a kibocsátásjog-kereskedelmi rendszer.
Kardos Péter
