Atomper - továbbra sem lehet megismerni a paksi kármentés részleteit
A bíróság nem találta helytállónak az elsőfokú ítélet indokolását, mely szerint a kereseti kérelem túl általános, így az az Aarhus-i Egyezmény alapján elutasítható. Fontos, hogy a tanács elnöke rámutatott arra, hogy a kért környezeti információ közérdekű adatnak minősül a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 19.§-a alapján.
Mivel az elsőfokú bíróság eljárása során az alperes által benyújtott bizonyítékokat nem értékelte, a másodfokú bíróság felhívta az alperest, hogy bizonyítékait a megismételt eljárás során terjessze elő, ugyanis a törvény értelmében a megtagadás jogszerűségét és meg-alapozottságát az adatkezelő szervnek kell bizonyítania, a másodfokú bíróság nem folytat le bizonyítást. A határozat szerint a bizonyítási eljárásban indokolt szakértő igénybevétele annak eldöntéséhez, hogy mi minősül üzleti titoknak, azaz mely információkat lehet elzárni a nyilvánosság elől.
A bíróság határozatában nyomatékosította, hogy nincs lehetőség a közérdekű adat kiadása iránt indított per folyamán olyan indokokra (így például nemzetbiztonsági érdek-re) hivatkozni, amelyek az igény teljesítésének megtagadását utólag alapoznák meg. Erre az adatkérés megtagadásakor lett volna lehetőség, és a per során már késő előállni új indokokkal, hogy miért nem adták ki az adatokat.
A per az ítélőtábla határozata által kijelölt keretek között a Fővárosi Bíróságon folytatódik. Eddigi tapasztalatok alapján sajnos ez akár egy újabb évet is igénybe vehet, miközbe a hírek szerint a kárelhárítást már akár októberben elkezdhetik. Fennáll a veszélye tehát annak, hogy úgy kezdik el a beavatkozást, hogy a nyilvánosság annak kockázatait nem ismeri.
További információ
a kármentésről Koritár Zsuzsától (tel: 411 3523, vagy 30/912 9555),
a jogi hercehurcáról Schiffer András TASZ ügyvivőtől (06/20 940 2859) kérhető.
