Ajánlások a magyarországi energiaközösségek elterjesztéséhez
ENES-CE projektünkben elkészült egy kiadvány, amely a projekt tanulságait és ajánlásait tartalmazza témákra és a résztvevő országokra lebontva. Az alábbiakban a Magyarországra vonatkozó rész olvasható.
A lassan fejlődő magyarországi közösségi energiaszabályozás miatt a magyar pilot projekt számos akadályba ütközött. A jogszabályi keretet csak 2021-ben hozták létre, amely kizárólag a megújuló villamos energiára (termelés és fogyasztás) vonatkozott.
Tapasztalataink alapján számos javaslatot tudunk tenni, mind nemzeti, mind helyi szinten. Sajnos Magyarországon a mesterségesen alacsonyan tartott háztartási energiaárak (rezsiköltségek) rontják a megújuló energia beruházások megtérülését, és jelentős hátrányt jelentenek azok gazdasági fenntarthatósága szempontjából, különösen a többletköltségeket igénylő energiaközösségek létrehozásakor. Éppen ezért a magyarországi energetikai szakértők igyekeznek olyan javaslatokat tenni a politikai döntéshozóknak, amelyek segíthetnek az energiaközösségek megvalósíthatóságának növelésében, mint például az áfa-mentes energiakereskedelem vagy az energiaközösségek tagjainak csökkentett rendszerhasználati díja.
A nemzeti keretrendszerrel kapcsolatban a következő ajánlások tehetők:
> Az energiaközösség és a megújulóenergia-közösség megfelelő meghatározása, mivel jelenleg csak részben felelnek meg a vonatkozó uniós irányelveknek.
> A tagok körét és az irányítási jogok meghatározását módosítani szükséges, mivel ezek kulcsfontosságúak a helyi kezdeményezések támogatásához.
> A fogalmakat/jogszabályokat ki kell terjeszteni valamennyi megújuló energiaforrásra, beleértve a biogázt és a megújuló (táv)hőt, valamint az energiahatékonyságra, amely szintén lehetőség az energiaközösségek számára.
> Elengedhetetlen lesz egy olyan integrált és célzott pénzügyi támogatási politika, amely megfelel a különböző alulról felfelé irányuló kezdeményezések sajátosságainak.
> Standardizált útmutatás és képzés a helyi hatóságok és lehetséges energiaközösség-tagok számára az energiaközösségek kialakításához szükséges kapacitásaik kiépítése érdekében - pl. egy nonprofit energiaügynökségen keresztül.
> Az energiaközösségek számára nyújtandó kedvezményes rendszerhasználati díjak és a termelt villamos energia megosztásának jobban meghatározott lehetőségei szintén jelentősen támogatnák az energiaközösségek elterjedését.
> Az energiaközösségek tagjai közötti ÁFA-mentes energiakereskedelem segítheti a közösségek életképességét. A magyarországi együttműködő közösség alternatív jogi lehetőséget kínálhat a megújuló energiaközösségen belüli ÁFA-mentes villamosenergia-kereskedelemre.
További információk:
A nemzeti szintű akadályok felszámolásán kívül fontosak a helyi szintű fejlesztések is:
> A közösségfejlesztők és az érintettek bevonását végző szakemberek jelentősen segíthetik a helyi lakossági energiacsoportok létrehozását, ezért ilyen szakértők alkalmazására és bevonására szükség van.
> A helyi hatóságoknak általában nincs kapacitása a különböző érdekeltek koordinálására szolgáló, noha ők lennének a legmegfelelőbb szereplők erre. Helyettesítőik lehetnek civil szervezetek/csoportok, amelyek támogatására szintén szükség lett volna.
> A bürokratikus és rugalmatlan működés szinte teljesen megakadályozhatja az energiaközösségek létrejöttét, ezért a helyi hatóságoknak rugalmasabbnak és hatékonyabbnak kell lenniük az ilyen projektek irányításakor.
> A nyílt kommunikáció és a tervezési és döntéshozatali folyamatokba való széles körű bevonás segít a bizalom kiépítésében, ami elengedhetetlen egy energiaközösség számára.
> A helyi vállalkozásokat szintén érdemes bevonni, miután kialakult velük egy aktív kapcsolat.
> A lokálpatriotizmus, a közösséghez tartozás és a társadalmi felelősségvállalás motiválhatja az egyént és a közösségeket az együttműködésre – erre érdemes építeni.
