Útmutató-csomag természetalapú megoldásokra épülő projektek fejlesztéséhez

Vázlatos áttekintés a természetalapú megoldások alkalmazási lehetőségeiről és szolgáltatásaikról: 

A GreenScape CE projektünkben három évig dolgoztunk azon, hogy ezen a fronton Magyarországon is előrébb juthassunk: nagyon sikeres tréninget tartottunk önkormányzati szakemberek számára a természetalapú megoldásokról, szakpolitikai javaslatcsomagot állítottunk össze, és elhoztunk más országok jó gyakorlatait is. 

A három év tapasztalatait a települési természet-alapú projektek előkészítése terén három útmutatóban összegeztük, ami e projektek különböző kulcsterületeire fókuszál: 

1. Lakosság bevonása: a közterek használóinak bevonása nélkül nem valószínű, hogy a legjobb megoldás születik meg a tervezőasztalon, sőt elképzelhető, hogy megakadnak a legjobb projektek is, vagy a fenntartásnál keletkeznek gondok (pl. rongálás). Az útmutató a projekt fejlesztés fázisaihoz kapcsolódóan ajánl különböző módszereket, hogyan érdemes bevonni a legfontosabb szereplőket. A gyakorlati megvalósításhoz ajánljuk a MunCo szakértőit. 

2. Technikai megvalósítás: adatalapú, a fizikai adottságokból és megoldandó problémából kiinduló, a fenntartásra is kitekintő választás a lehetséges megoldások közül. 

3. Finanszírozás: a lehetőségek tárházát és kapcsolódó jó példákat külön is publikáltuk, ebben az anyagban a projektfejlesztést, a költségtípusokat és a lehetséges befektetőket is listáztuk. 

Közülük az első kettő erőteljesen épít a kísérleti helyszínek: Szeged, Ptuj, Varsó, Milánó és Zágráb tapasztalataira öt különböző természet-alapú megoldást alkalmazó fejlesztési projektek kapcsán: 

• Szegeden villamosmegállót fejlesztenek; 

• Ptuj az óvárosát szeretné zöldíteni, de a helyszűke és az örökségvédelmi szabályok erre szűkös teret adnak; 

• Zágráb egy aszfaltozott sportpályát újít fel úgy, hogy a vízmegtartás nőjön, a felmelegedés pedig csökkenjen az alkalmazott természetalapú megoldásoknak köszönhetően; 

• Varsó modellezés segítségével tervez vízmegtartó megoldásokat (esőkert, szikkasztó) az egyik felújítandó utcájába; 

• Milánó régióban 133 önkormányzat tervezett és megvalósított természetalapú projektjének leltára készült el elérhetőségi és konnektivitási adatokkal. 

A legfontosabb tanulságok: 

• A köztérhasználók aktív bevonása, igényeik megismerése nélkül nem érdemes közterületeket fejleszteni. Ezek a törekvések ráadásul növelik a tervezett projektek támogatottságát és finanszírozási lehetőségekhez is utat nyithatnak.  

• Fontos mielőbb meghatározni, hogy milyen eredményt várunk a természetalapú megoldásunktól (pl. vízáteresztő felületek aránya, felszíni lefolyás csökkenése, hőkomfort növekedés). Ezek igazodjanak a helyi sajátosságokhoz és nem egyetlen mutató maximalizálására kell törekedniük, hanem mérsékelt, de összeadódó előnyöket biztosítaniuk. 

• Nagy szükség van a műszaki elvárások és a közbeszerzési eljárások szoros összehangolására. Ahol a beszerzési dokumentumok egyértelműen tükrözték az NbS/ZI funkcionális céljait – például a vízvisszatartást, a hűtést vagy a többfunkciós használatot –, ott a megvalósítás gördülékenyebb volt, és az eredmények is jobban összhangban álltak a kezdeti tervezési célokkal.