Forrásteremtés a természetalapú megoldások megvalósításához

A „A meglévő finanszírozási mechanizmusok elemzése” című dokumentum áttekintést nyújt a természetalapú megoldások megvalósításához használható finanszírozási eszközökről, míg a „Jó gyakorlatok összefoglalója az NbS/GI finanszírozásáról az EU-ban” konkrét esettanulmányokat mutat be a lehetséges finanszírozási módokra. Ez a dokumentum a helyi önkormányzatok szemszögéből vizsgálja a finanszírozási lehetőségeket, két fő alternatívát kiemelve az NbS városi környezetben való növelésére:

1. Az NbS-projektek közvetlen megvalósítása, vagy a meglévők fenntartása (különösen az önkormányzati tulajdonban álló területeken). Ebben az esetben a finanszírozás származhat önkormányzati költségvetésből, hitelekből vagy a projektek bevételeiből.

2. Más szereplők (pl. lakosok, közműszolgáltatók, vállalkozások) ösztönzése arra, hogy valósítsanak meg természetalapú megoldásokat (különösen a saját tulajdonban levő területen, vagyis magánterületen), vagy járuljanak hozzá a közterületen meglévő zöldinfrasrtuktúra elemek fenntartásához. Ebben az esetben a helyi hatóságok ösztönzik erre az érintetteket, vagy elősegíthetik a magánfinanszírozást más eszközökkel is, például közösségi finanszírozással kampányok által.

A lehetőségek és jó példák közül alább bemutatunk néhányat, a részleteket és a többit pedig elolvashatják a lent elérhető pdf dokumentumban.

Az adók, díjak kiaknázása bár politikailag nem népszerű, megfelelő kommunikációval már számos helyen sikeresen alkalmazták bevétel-teremtésre. Példa erre más német városok mellett Hamburg is, ahol 2012-ben vezettek be csapadékvíz-elvezetési díjat, amit a telek burkolat felületének aránya és a telek esővíz-elvezetési módja alapján kalkulálnak. A forrásból fenntartható vízgazdálkodási rendszerek, például a zöldtetők, a vízáteresztő burkolatok és esőkertek alkalmazását támogatják a csapadékvíz természetes kezelése és a beszivárgás javítása érdekében.

Az önkormányzati költségvetés innovatív hasznosítását hallva esetleg valami huncutságra is gondolnánk jó magyar módra, de nem erről van szó. A társadalmilag és politikailag elfogadottabb témákra (egészségügy, biztonság és oktatás) szánt forrásokat – részben – el lehet költeni oly módon is, hogy egyúttal a természet-alapú megoldások, a zöld infrastruktúra fejlesztését is segítse. Példák:

• Palermoban a rendőrség költségvetésének terhére fejlesztettek sűrűn használt területeken zöldinfrastruktúrát, nemcsak javítva a közbiztonságot az átláthatóbb terek létrehozásával, hanem segítve egyúttal az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást is.

• Poznanban a közoktatásra szánt összegből hasítottak ki „természetes” játszóterek és szemléletformálási célt is szolgáló természetközeli parkok létrehozására forrásokat. 

• Göteborgban pedig a Green Rehab projekt keretében 2006 óta finanszíroznak zöldfelületekre épülő terápiás programokat a regionális egészségügyi költségvetési keretből. A résztvevők hozzájárulnak pl. a helyi botanikus kert és parkok gondozásához.

Természetesen magyar jó példák is vannak, például a kecskeméti esőkertek legendás története.

Inspirálódjon a lent elérhető dokumentumokból és próbáljon ki egy eddig nem használt forrást települése zöldítésére!