Hogyan mérjük a természet-alapú megoldások hatásait?
„A zöldinfrastruktúra és a természetalapú megoldások hosszú távú társadalmi-gazdasági előnyeinek áttekintése” című dokumentum célja, hogy a természet-alapú megoldások (NbS) tervezésében, megvalósításában, illetve fenntartásában érintettek számára gyakorlatban alkalmazható értékelési mutatókat mutasson be. A javasolt indikátorok használatával jobban megérthetjük a természet-alapú megoldások sokrétű hatásait, az illetékesek pedig megalapozottabb döntéseket hozhatnak a városi fenntarthatóság és ellenálló képesség javítása érdekében.
A mutatókat utólagosan is lehet használni az NbS által nyújtott előnyök mérésére és a tervezett NbS előnyeinek előzetes értékeléséhez is alkalmazhatók. A dokumentum legalulra görgetve megtekinthető vagy letölthető.
A kiválasztott mutatókat négy csoportba gyűjtve mutatjuk be, mindazon területet érintve, amelyek kihívásaira re az NbS-ek városi környezetben hatással vannak. Így az emberi egészségi állapotot és jólétet, a gazdasági hatásokat, a környezeti előnyöket és a társadalmi hasznot érintő mutatókat egyaránt találhatnak az anyagban.
A NbS-ek időben és különböző környezetben eltérő hatásokat és eredményeket produkálnak, így különösen fontos, hogy hosszabb távon és lehetőleg saját mérésekre alapulva végezzük az értékelést.
A négy kategória kiegészíti egymást: az emberi egészség és jólét a polgárok fizikai és mentális egészségének javulását, életminőségét követi nyomon, figyelembe véve pl. az egészségügyi költségek megtakarítását és a megnövekedett szabadidős lehetőségeket.
A gazdasági mutatók, mint például a szürke infrastruktúrához viszonyított költséghatékonyság, a munkahelyteremtés és a megnövekedett ingatlanértékek, lehetővé teszik a városok számára, hogy ellenőrizzék az NbS megvalósításának gazdasági megtérülését.
A környezeti mutatók, mint pl. a levegőminőség javulása, a mikroklíma-szabályozás, a vízgazdálkodás és a biológiai sokféleség növelése, lehetővé teszik a NbS megvalósításából eredő pozitív változások nyomon követését a természeti környezetben, pl. a városi hőszigethatás csökkenését és a csapadékvíz jobb kezelését.
A társadalmi mutatók pedig a társadalmi kohézióval, a kulturális előnyökkel, valamint a területek elérhetőségével és hozzáférhetőségével kapcsolatos szempontokat fedik le, segítve a városokat abban, hogy értékeljék a NbS kulturális és rekreációs előnyök biztosítását elősegítő képességét.
Minden indikátorhoz a kapcsolódó előnyök felsorolása mellett lehetséges adatforrásokat és irodalmi hivatkozásokat is tartalmaz a gyűjtemény. Ezek közül néhányat is elég kiválasztani az adott eset értékeléséhez. Például a biogödrök és az esőkertek olyan NbS-ek, amelyeket általában a nagy, burkolt területekről, például parkolókból vagy sugárutakról lefolyó víz kezelésére használnak. Ezek elnyelik, tárolják és továbbítják a felszíni vizeket, miközben eltávolítják a szennyező anyagokat és az üledéket. Megfelelő kialakítással kezelni tudják a várható maximális vízhozamot, védik a víztartó rétegeket, és a későbbi időjárási események során is működőképesek maradnak. Ezek értékelésére tehát legkézenfekvőbb az esőtárolási mutató alkalmazása.
A dokumentum a GreenScape CE projekt keretében készült, az Energiaklub hozzájárulásával.