Klímaváltozásra gondolni a bombázások alatt

Amikor az ukrán klímaszakértők félbeszakították az IPCC-ben folytatott munkájukat, ezt írták: nehéz a klímaváltozásra gondolni, miközben rakéták csapódnak be Kijevben. Mi is lefagytunk (ki nem). Azonban pont a háború miatt meg kell próbálnunk olyan alternatívákat felmutatni, amelyek hasonló helyzetben segítenek megőrizni (energia)függetlenségünket és segíteni a bajbajutottakon.

Mivel 2021-ben az EU gáz importjának 45%-a Oroszországból származott, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) egy tízpontos tervet dolgozott ki arra, hogy az EU hogyan tudná egy éven belül az Oroszországból érkező gáz több mint egyharmadát (és szükséghelyzetben még többet) kiváltani. Ezen intézkedéscsomag legfontosabb pontjai a következők:

  1. A földgáz beszerzése/kitermelése más forrásokból (EU készletek, LNG)
  2. Alternatív tiszta energiaforrások hasznosítása (megújuló energiák)
  3. Pénzügyi, technológiai és információs eszközök biztosítása a lakosság, vállalkozások és ipari szereplők számára, hogy nagyobb arányban tudjanak alternatív energiaforrásokat hasznosítani (pl. hőszivattyús rendszerekkel), illetve csökkenthessék fogyasztásukat (energiahatékonyság, energiatakarékosság által).

A zöld átállás folyamatának egyébként is része, hogy az EU folyamatosan csökkenti gázimport-függőségét, és igyekszik saját, elsősorban megújuló forrásaira támaszkodni, ugyanakkor a jelenlegi szituáció energiabiztonsági szempontból is arra kényszeríti a döntéshozókat, hogy ezt a folyamatot felgyorsítsák.

A fenti akciók segítségével egy éven belül több mint  ⅓-ával (50 milliárd köbméterrel) csökkenthető az EU orosz gázfüggősége, még amellett is, hogy az EU gáztárlóit 90%-ra töltik a következő télig.

A saját gázkészletek hasznosítása mellett szükséges a megújuló energiák nagyobb fokú hasznosítása (napenergia, geotermikus energia, környezeti hő), illetve fel kell gyorsítani az épületállomány energiahatékony felújításának ütemét (szigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés). 

Emellett a szemléletformáló, energiatudatosságot ösztönző kommunikációra is szükség van, hiszen például az épületekben az alacsonyabb téli belső hőmérséklet (20-22 fok) jelentős földgáz-megtakarítást eredményezhet, és nem mellesleg az emberi szervezet számára is egészségesebb.

Az eredményes akciókhoz nélkülözhetetlen a tagállamok együttműködése, a folyamatos kommunikáció és közös tervezés éppúgy, mint a nemzeti kormányok lakossággal és ipari szereplőkkel való párbeszéde és együttműködése.

Magyarországon az energiaátmenet (a megújulókra alapozott termelés megvalósítása), különösen lassan halad, főleg a fűtési szektorban. A Nemzeti Energia- és Klímatervben 2030-ra kitűzött fűtési-hűtési energiaellátással kapcsolatos megújuló-energiás célok elégtelenek, gyorsabb és nagyobb volumenű változásokra van szükség a fogyasztás mellett a termelési oldalon is. Ezt geopolitikai, ellátásbiztonsági érdekek is indokolják, hiszen jelenleg az épületek hőigényét döntően földgáz biztosítja, mely külföldről érkezik Magyarországra. Minél nagyobb arányban hazai (helyi) megújuló energiával szükséges biztosítani az épületek fűtését-hűtését. A megújuló energiák diverzitása lehetővé teszi, hogy minden országrészben, településen a helyi erőforrások megfelelő arányát hasznosítsák a fűtésben, legyen az geotermia, környezeti hő, biomassza, biogáz vagy napenergia.

Az energiaátmenet tempója elsősorban politikai döntések kérdése, hiszen a költségvetés nagyobb hányadának ilyen irányú felhasználása felgyorsíthatja a folyamatokat.

Az IEA tízpontos javaslatcsomagjának elemei és hatásai az alábbiakban olvashatók:

  1. Nem köt új szerződéseket Oroszországgal gázszállításra. [Hatása: Lehetővé teszi az gázellátás  nagyobb diverzifikációját]
  2. A földgáz beszerzése/kitermelése más forrásokból [Hatása: egy év alatt 30 milliárd köbméterrel növeli a nem orosz forrásból származó kínálatot]
  3. Bevezeti a minimális gáztárolási kötelezettséget [Hatása: következő télre javítja a gázellátási rendszer rugalmasságát]
  4. Gyorsítja az új szél- és napenergiaberuházások telepítését [Hatása: egy éven belül 6 milliárd köbméterrel csökkenti a gázfogyasztást]
  5. Maximalizálja a bio- és nukleáris energiából származó energiatermelést [Hatása: egy éven belül 13 milliárd köbméterrel csökkenti a gázfelhasználást]
  6. Védi a rászoruló fogyasztókat extrém magas árak esetén [Hatása: csökkenti az energiaszámlákat akkor is, amikor a gázárak magasak]
  7. Felgyorsítja a gázkazánok hőszivattyúkra való lecserélését [Hatása: további 2 milliárd köbméterrel csökkenti a gázfogyasztást egy éven belül]
  8. Felgyorsítja az energiahatékonysági épületfelújításokat a lakossági és az ipari szektorban egyaránt [Hatása: közel 2 milliárd köbméterrel csökkenti a gázfogyasztást egy éven belül]
  9. Ösztönzi, hogy a fogyasztók 1°C fokkal alacsonyabbra állítsák az épületek belső hőmérsékletét [Hatása: körülbelül 10 milliárd köbméterrel csökkenti a gázfogyasztást egy éven belül]
  10. Fokozott erőfeszítéseket tesz, hogy dekarbonizálja és diverzifikálja az energiarendszer rugalmasságának forrásait [Hatása: csökkenti a szoros összefüggést a Európa gázellátása és villamosenergia-biztonsága között]

Aki nem szeretne a döntéshozókra várni, hanem egyéni energetikai szankciókat alkalmazna, egy új mozgalom szerint könnyen megteheti: tekerje 19 fokra a termosztátot, és csökkentse ezt hetente további egy fokkal.

Aki pedig részletesebben szeretne tájékozódni, annak ajánljuk figyelmébe régebbi tanulmányainkat:

Tovább