A klímasemlegességi törekvések marketingje

Ezeket a “szerethető csomagokat” szakszóval átalakulási útvonalaknak (transformation pathways) nevezik. Az átalakulási útvonal, mint megközelítés előnye, hogy integrált szemléletet képvisel: figyelembe veszi a szén-dioxid-semlegesség irányába mutató, az éghajlatváltozás hatásait enyhíteni kívánó intézkedéseket, de ugyanakkor a település egyéb célkitűzéseivel is számol. Kidolgozása során párbeszéd indulhat a helyiek közt, ez ösztönözheti a kollektív problémamegoldást, a javasolt intézkedések iránti nagyobb felelősségvállalást és a szükséges változások közös megismerését és elfogadását. 

Lássunk néhány példát, amelyek kiválóan illeszthetők a klímasemlegességi törekvésekhez – a példák az "Ambiciózus, hosszútávú helyi klímasemlegességi stratégiák kidolgozása" című kiadványunkban részletesen elolvashatók. 

• Energiasemleges város(rész) az, amelyet úgy terveztek és építettek, hogy az éves energiafogyasztása annyi legyen, mint amennyit a megújuló forrásokból megtermel. Ez a koncepció van legszorosabb összefüggésben a klímasemlegességi célok elérésével, de más előnyöket is nyújt, például az ellátás-biztonság és a levegőminőség terén.
  Példa: Freiburg Vauban negyed (173. oldal)

   

• Az egészséges város kezdeményezés célja, hogy az egészséget a városok prioritásai közé helyezze és a több ágazatot érintő változások és az innováció segítségével fókuszt helyezzen az egészségügyre, a méltányosságra és a fenntarthatóságra a városfejlesztésben. A lég-és zajszennyezés csökkentése szoros összefüggésben van a közlekedési és fűtési kibocsátások elkerülésével, így a klímasemlegességi törekvésekkel is.
  Példa: Varsó (75. és 177. oldal)

   

• Fánk-gazdaság: fókuszában a bolygó eltartóképessége (de ehhez kapcsolódóan gondolhatunk a Párizsi Megállapodás szerinti célok által meghatározható korlátokra is) és a társadalmi igazságosság áll. 12 szegmensben szükséges elfogadható szintet elérni (belső kör), de a nyolc ökológiai korlátot (köztük egy az éghajlatváltozás) nem szabad túllépni (külső kör).
  Példa: Brüsszel (Go4Brussels Stratégia), Amszterdam (149. oldaltól)

   

• Körforgásos gazdaság: lényege a meglévő és már használatba vett erőforrások használata, a gazdasági folyamatokból kikerülő erőforrások minimalizálása, új erőforrások bevonásának minimalizálása. Kapcsolódhat hozzá az önellátás, önfenntartás célja is.
  Példa: Buzau (RO) (148. oldal)

   

• Reziliens város: az a település, amely bármely hirtelen sokk vagy krónikus stressz közepette is képes fenntartani szolgáltatásainak és funkcióinak folytonosságát és biztosítani lakóinak jóllétét. Jóllehet a veszélyek többek között az ellenőrizetlen urbanizációból, az éghajlatváltozásból és a politikai instabilitásból eredhetnek, a reziliencia, vagyis rugalmas elleálló képesség mégis, mint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni sérülékenység ellentéteként vált közismertté.
  Példa: Belo Horizonte (Brazília), Vejle (Dánia) (162-163. oldal)

   

• Kék-zöld vagy szivacsváros a víz, a szennyvíz és a csapadékvíz holisztikus tervezését és kezelését kívánja kialakítani a város egész területén, azzal a céllal, hogy növelje az éghajlatváltozással és a szélsőséges időjárási eseményekkel szembeni rezilienciát és közben biztosítsa a vízi ökoszisztémák egészségét.
  Példa: Attnang-Puchheim (169. oldal)

   

• Smart city (intelligens város): digitális megoldások és adatalapú elemzések kiaknázása a hatékony városi működés és jó életminőség érdekében. 
  Példa: Liblin (PL) (153. oldal)

   

• Kompakt város modell: ez a településtervezési megközelítés a nagy népsűrűségű és hatékony területhasználattal működő városok létrehozásával többek között arra törekszik, hogy minimalizálja a városok terjeszkedését, és ezáltal csökkentse az autóktól való függést és az egy főre jutó energiafelhasználást, korlátozza az építési és infrastrukturális anyagok felhasználását, valamint megállítsa a zöld és a természeti területek fogyatkozását. 
  Példa: Göteborg (159. oldal)

   

• Osztozó város (sharing city): olyan hely, ahol a polgárok megosztva használhatják az infrastruktúrát, kiaknázhatják a kihasználatlan (közös) erőforrásokat, nagyobb hozzáférést kaphatnak az adatokhoz, a megosztás elve alapján működő vállalkozásokat hozhatnak létre, illetve dolgozhatnak azokban, előmozdíthatják a közösségi interakciókat és így tovább.
  Példa: Berlin (165. oldal)

A példákról és témáról bővebb információt talál az “Ambiciózus, hosszútávú klímasemlegességi stratégiák kidolgozása” c. útmutató 3. fejezetében.

A témában írt korábbi cikkeinket itt találjátok:

• Klímavédelem ingyen

• Így kommunikálj önkormányzatként a lakosság klímavédelemhez kapcsolódó támogató hozzáállásának fejlesztése érdekében

• Kormányozzuk a településeket a klímasemlegesség felé!