Kormányozzuk a településeket a klímasemlegesség felé!
Lassan itt van 2030, ami a legtöbb hazai, éghajlatváltozással kapcsolatos helyi stratégia és akcióterv (SECAP) időhorizontjának a vége. Sokan hátradőltek, amikor ezek a dokumentumok elkészültek és nem fordítanak kellő erőforrásokat a megvalósításra.
Az előrehaladást rendszeresen követő települések (pl. Szentes, Budaörs) adatainak elemzéséből pedig kiderül, hogy az erőfeszítések ellenére sem halad megfelelő ütemben a kibocsátások csökkentése a megcélzott mínusz 40% felé. Pedig az említett települések legalább elértek részleges csökkentést, míg számos településen a kitűzött célok ellenére akár tovább nőttek a kibocsátások. Ugyan az ország törvénybe foglalta a klímasemlegesség szándékát 2050-re, de hogy fogunk odaérni? Ez valóban igen nehéz kérdés, és a kapcsolódó nemzeti szakpolitikai dokumentumok, például a Nemzeti Energia és Klímaterv sem túl erős a konkrétumok megfogalmazásában. De három ambiciózus magyar város, Budapest, Miskolc és Pécs is csatlakozott a kihíváshoz és bekerült azon 100 (valójában 112) város közé, amelyek utat mutatnak.
Addig is, míg ezek eredményre jutnak, ajánljuk, forgassátok legújabb útmutatónkat, ami a hosszú távú éghajlatvédelmi tervezést támogatja. A Ready4NetZero projekt keretében kidolgozott útmutató teljeskörű támogatást próbál nyújtani, ezért igen vaskosra sikeredett. Cikksorozatunkban részletenként adunk kedvcsináló összefoglalót, elsőként ahhoz, hogy hogyan álljunk hozzá? Mik az elengedhetetlen feltételei egy sikeres hosszú távú éghajlatvédelmi tervezésnek - és cselekvésnek?
- Integrált megközelítés: A klímaügyi cselekvéseket átfogó, rendszerszintű módon kell kezelni, amelyek figyelembe veszik a különböző szektorok (energia, közlekedés, épületek, közszolgáltatások) közötti összefüggéseket.
- Politikai elkötelezettség: Erős politikai támogatás és stratégiai tervezés szükséges a sikeres cselekvéshez, amelyek hosszú távú és fenntartható változásokat eredményeznek.
- Együttműködés: A klímacélok eléréséhez szükség van a helyi önkormányzat, a magánszektor, a civil szervezetek és a lakosság közötti szoros együttműködésre és együttes cselekvésre.
A bizonytalanságok kezelése és az alkalmazkodóképesség biztosítása érdekében a lineáris tervezést, a projektalapú megközelítéseket és a hagyományos irányítást fel kell váltania a folyamat-központúságnak, a hálózatos irányításnak és az átmenetkezelésnek.
De miért álljunk egyáltalán neki?
A különböző szakterületek koherenciájának előmozdításával, a kötelező erejű szabályozások kihasználásával és az érdekeltek részvételének elősegítésével a hosszú távú klímastratégiák képesek hatékonyan kezelni a fenntartható fejlődés összetett kérdéseit, továbbá kedvező változásokat előidézni. A város civil társadalmára támaszkodva a települések kiaknázhatják a meglévő készségeket és szakértelmet, ezáltal exponenciálisan bővíthetik az önkormányzati munkaerő kompetenciáit.
És hogyan csináljuk, mire figyeljünk?
A fenntartható településfejlesztési folyamatok sikeres végrehajtásához szükség lenne egy felkészült és képzett belső csapatra, amely eléggé alkalmazkodóképes ahhoz, hogy kezelni tudja a kihívásokat. Korlátozott erőforrások esetén nagy a kockázat, hogy az egyik területen hozott beruházási döntéseknek egy másik területen negatív következményei lesznek. Szerencsés az az önkormányzat, amelyik egy ilyen csapattal rendelkezik, úttörő például a Budapesti Klímaügynökség. Ha még nincs meg a megfelelő csapat és tudás, akkor fejleszteni szükséges, első sorban az alábbi területekre fókuszálva:
- Hiányzó szakmai ismeretek pótlása (vagy külső szakértő bevonása)
- Az egyéni tudás mellett fontos a szervezeti működés javítása is, illetve
- a mobilizációs és adaptációs kapacitás növelése is: ez utóbbiak a szükséges változások elfogadásában fontosak.
- Érdemes fejleszteni vagy jobban kiaknázni a kapcsolati tőkét is, ezt például Ajka műveli példaértékűen itthon.
A több szervezeti egységet felölelő munkacsoportok létrehozása alapvető lépés a szakpolitikák összehangolása, az időmegtakarítás, a hatékonyságnövelés és a fenntarthatatlan beruházások elkerülése felé vezető úton.
A szükséges változásokhoz segítséget nyújthat továbbá az útmutatóban található két jó példa leírás, ami Bydgoszcz és Kempten irányítási jó gyakorlatait részletezi. Az útmutató jelenleg angol nyelven olvasható, a magyar nyelvű is hamarosan elérhető lesz.
Figyeljétek az oldalunkat további tartalmakért a témában!