Elkaszálta az EU Bírósága a Paks II.-nek nyújtott állami támogatást

Az Európai Unió Bíróság Nagytanácsa ma másodfokon, jogerősen döntést hozott abban az ügyben, amelyben Ausztria megtámadta az új paksi atomerőmű építésének állami finanszírozását. Az Európai Bizottság 2017-ben úgy engedélyezte az állami támogatást a két új paksi reaktor megépítésére, hogy jogsértő módon nem vizsgálta ki megfelelően a közbeszerzési szabályok betartását, vagyis, hogy Magyarország a beruházás orosz fővállalkozóját nyílt pályázat nélkül, közvetlen odaítéléssel bízta meg.

Az ügy túlmutat a beruházás technikai részletein: arról szól, hogy lehetnek-e fontosabbak egy tagállam kormányának üzleti érdekei az uniós jog előírásainál – különösen egy orosz hátterű, közpénzből finanszírozott projekt esetében. Az ítélet nemcsak a paksi beruházás, hanem a tagállami energiaberuházások uniós megfelelőségének kérdését is újra a politikai napirendre emeli. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet a projekt kezdete óta rendszeresen felhívta a figyelmet a közbeszerzés átláthatatlanságára, a gazdasági és energetikai kockázatokra, valamint a megújuló alternatívák háttérbe szorítására.

“A mai ítélet jelentős következményekkel jár a 11 éve húzódó, eredetileg 2025-re befejezni tervezett paksi bővítés sorsára nézve.” – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet energiaprogramjának vezetője. “Most újabb vizsgálat és így újabb csúszás következik, növelve a bizonytalanságokat. Az egyre dráguló Paks II.-nek a végtelenségbe kitolódó megépítése helyett a szélenergia és más megújulók fejlesztésére, a tárolási kapacitások bővítésére, valamint energiatakarékossági és hatékonysági beruházásokra kellene fókuszálnia.”

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint most nem csupán új vizsgálatra, hanem új energiapolitikai irány kijelölésére van szükség, amely a decentralizált és megújuló alapú rendszerekre épül.

Háttér

A Paks II beruházás uniós jogszerűségének kérdése több, mint hét éve húzódik. 2017-ben az Európai Bizottság engedélyezte a magyar állami támogatást a két új paksi reaktor megépítésére annak ellenére, hogy a kivitelező – az orosz Roszatom leányvállalata, a Nizhny Novgorod Engineering – közbeszerzési eljárás nélkül kapta meg a megbízást. Ausztria 2018-ban megtámadta ezt a döntést, mivel szerintük sérültek az uniós közbeszerzési és állami támogatási szabályok.

A jogi eljárás első szakaszában, 2022-ben az Európai Unió Törvényszéke elutasította Ausztria keresetét. A döntés ellen azonban fellebbezés érkezett, és az ügy a Bíróság (CJEU) Nagytanácsa elé került. 2025 februárjában Laila Medina főtanácsnok indítványt terjesztett elő, amelyben javasolta a Törvényszék ítéletének hatályon kívül helyezését. Véleménye szerint az Európai Bizottság jogi hibát követett el, amikor nem vizsgálta ki kellő alapossággal, hogy a kivitelező kiválasztása sértette-e az uniós közbeszerzési előírásokat. A főtanácsnok hangsúlyozta: ha az állami támogatás elválaszthatatlanul kapcsolódik egy másik uniós jogsértéshez, akkor a támogatás nem hagyható jóvá.

A Bíróság döntési lehetőségei között szerepelt a Bizottság eredeti jóváhagyásának teljes vagy részleges megsemmisítése, a kereset elutasítása, illetve akár egy jogértelmező ítélet is, amely visszautalhatta volna az ügyet az elsőfokú bírósághoz.

Miért kell jóváhagyás az állami támogatáshoz?

Az Európai Bizottságnak vizsgálnia kell, hogy az állami támogatás összeegyeztethető-e az EU belső piacával az EU működéséről szóló szerződés (TFEU) 107–108. cikkei alapján. A Bíróság mai döntése szerint, ha az állami támogatás más uniós jogsértéssel is összefügg (pl. közbeszerzési szabályok megsértése), akkor a Bizottság nem hagyhatja jóvá, hiába lenne önmagában piackonform.

Miért lett verseny nélkül jóváhagyva az orosz cég? Mennyire volt ez jó ötlet?

Az új erőmű megépítéséről államközi szerződés született, ennek része volt, hogy az orosz kivitelező cég, a Nizhny Novgorod Engineering verseny nélkül kapja a megbízást. A Bizottság ezt nem vizsgálta ki alaposan, ez volt az osztrák kereset egyik fő eleme és a bíróság döntés szerint nem felelt meg az uniós szabályoknak.

Mi változik most?

Most új eljárásnak kell indulnia a Bizottság előtt, amelynek figyelembe kell vennie a közbeszerzési jogsértést is. A támogatás státusza addig jogi bizonytalanságban marad.

Mi történik jelenleg?

A beruházás 11 éve egy helyben toporog, a Paks II. beruházás gazdaságilag és politikailag is irracionálissá vált.  Nincs előrehaladás, csak újabb jogi és politikai viták. Paks II. jelenleg sem épül, mindössze az ún. munkagödör kialakítására került sor. Az alaplemez betonjának öntését - amikortól az atomerőmű hivatalosan is épülőnek minősül - az ígéretek szerint márciusban kellett volna megkezdeni, ami nem történt meg, újabb ígéretek szerint ezt novemberben kezdené meg a Roszatom.

Mi történik a közeljövőben?

A beruházás további sorsa bizonytalanná vált, újra le kell folytatni az állami támogatás kérdésében a vizsgálati eljárást, amelynek ki kell terjednie a közbeszerzés elmaradásának kérdésére is. Az újabb vizsgálat egy-másfél évig is tarthat, tovább kitolva az építkezés megkezdését. Fontos körülmény, hogy a 2014-es szerződéskötéshez képest jelentősen megváltozott a külső, gazdasági és politikai feltételrendszer. A beruházás árát hiába rögzítették az akkori szerződések, a drágulás mértékéről jelenleg is tárgyal az orosz és a magyar fél, ami miatt újra kell számolni a beruházásnak nyújtandó állami támogatás mértékét, a projekt gazdaságosságát. Idén májusban a Bizottság előterjesztette javaslatát a RePowerEU ütemtervre, amiben szerepel az orosz nukleáris-technológia importjának tilalma is (https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/ip_25_1131), ráadásul egy jövőbeni új bizottsági határozat ismét megtámadható – tehát a jogi huzavona folytatódhat.