Indítsunk újra egy megreformált Otthonfelújítási Programot és EKR-t!
Az építőipari szakma egyetért abban, hogy a magyarországi épületállomány rossz állapota és az épületfelújítások lassú üteme indokolja, hogy az épületenergetika területén komoly változások történjenek. Mivel a választások után a legtöbb felújítási pályázatot leállították, és az építőipar jelenleg nagyon alacsony kapacitáson működik, fontos, hogy minél előbb induljanak új vagy megreformált energiahatékonysági programok. Három fontos program tudná érdemben segíteni a korszerűsítési piac újraindulását és fellendülését: egyrészt a családi házakat támogató pályázatok, másrészt az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer reformja, harmadrészt a társasházi programok. Az első kettőről véleményt mondtak az egyablakos szolgáltatók, az EU Peers tagok, akiknek javaslatait az Energiaklub Szakpolitikai Intézet összegyűjtve elküldte a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba.
A 2024-26 között futott Otthonfelújítási Programnak (OFP) számos előremutató eleme volt, ezért kisebb átalakításokkal viszonylag hamar újra lehetne indítani. Az OFP-vel kapcsolatban az egyablakos szolgáltatók véleménye és javaslataik különösen relevánsak, mert ők a gyakorlatban segítették a felújítókat ebben a programban energetikai tanúsítással, pályázatírással, banki ügyintézéssel, kivitelezők kiválasztásával és pályázati elszámolással. Így első kézből tapasztalták, mik a program jó és mik a hátráltató elemei. A legfontosabb megtartandó elemnek a 30%-os energiahatékonysági célt, a 2007 előtt épült családi házak célzását, az országos lefedettséget, az alacsony önerőt és a kedvezményes hitelfelvételi lehetőséget tartották. Számos ponton azonban változtatásra van szükség, mivel a pályázatra jóval kevesebben jelentkeztek, mint amit a keretösszeg lehetővé tett. Leginkább a nagyon bürokratikus pályázati folyamatot okolták a szerény érdeklődésért. Ezért a legfontosabb javaslatok az online pályázati beadás lehetővé tétele (eddig csak papíralapon lehetett benyújtani), a kötelező hitelfelvétel és a felesleges, párhuzamos adatokat bekérő adminisztráció megszüntetése voltak. Továbbá ajánlották, hogy a mélyfelújításokat magasabb vissza nem térítendő támogatással ösztönözzék, elszámolható legyen a pályázatírás költsége, tartsák be a végleges számla kifizetésének határidejét, és kísérje a programot egy országos figyelemfelhívó kampány.
Másik nagyon fontos program az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR), ahol az energiaszolgáltatóknak és -kereskedőknek kötelező minden évben energiamegtakarítást elérni a végfelhasználónál. Ehhez a programhoz nincs szükség állami forrásokra, így költségvetési vagy EU-s források nélkül is, a szabályozás megreformálásával lehetne energiahatékonysági projekteket indítani. Ennek a rendszernek a keretében végeztek szolgáltatók ingyenes padlásfödém szigeteléseket számos településen, de a hitelesített energiamegtakarítások (HEM-ek) alacsony ára miatt ezek a programok leálltak, és más energiahatékonysági projektek sem nagyon indultak el az EKR keretében a választások óta. A Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) kiemelt területként foglalkozik az EKR-rel, és új szabályozással, több ellenőrzéssel szeretné hatékonyabbá, kiszámíthatóbbá tenni és a korrupciótól megtisztítani ezt a rendszert. Több workshop-on is kikérdezték az érintettek véleményét, és augusztusban egy strukturált kérdőívvel igyekeztek minél több szereplő (például kötelezettek, auditorok) álláspontját, valamint javaslatait becsatornázni a döntéshozókhoz.
Fontosnak tartottuk, hogy azok a cégek, akik közvetlenül a családi házas és társasházas felújítókkal állnak kapcsolatban, elmondhassák a véleményüket az eddigi EKR rendszerrel kapcsolatban, ezért összehívtuk a magyar EU Peers közösséget, és megbeszéltük a kérdőív témaköreit, továbbá megvitattuk a felmerült javaslatokat. A hozzászólások alapján a legfontosabb problémák a szabályozás kiszámíthatatlansága, a HEM árak volatilis volta, és a nagy kötelezetteknél az átláthatatlan bilaterális szerződések voltak. A javaslatok nagy része az adminisztráció csökkentésére, az ellenőrzések szigorítására, az EKR díjak áthárításának mikéntjére, az átlátható és transzparens bilaterális szerződéskötésekre és a tőzsdei HEM árak kiszámíthatóságára, valamint arányos adóztatására (ÁFA) vonatkozott. Általánosságban azt szeretnék az EU Peers tagok, hogy az EKR jobban ösztönözze a komplex lakossági felújításokat (családi házakét és társasházakét) és a középületek felújításához is jobban járuljon hozzá. Mindez Magyarországnak is érdeke, mert az energiahatékonyság növelésével nő az energiabiztonság, az energiafüggetlenség, csökkennek a rezsikiadások és üzemeltetési költségek, nő a lakások, a munkahelyek komfortja és az ingatlanok értéke is.
Az OFP finomhangolására és az EKR megreformálására vonatkozó javaslatokat eljuttattuk a Gazdasági és Energetikai Minisztériumba, és bízunk benne, hogy a döntéshozók beépítik ezen programok megújításába azoknak az ajánlásait, akik a gyakorlatban foglalkoznak az épületkorszerűsítések megvalósításával és kísérik a felújítókat a tervezés és megvalósítás sokszor rögös útján.
Az OFP finomhangolási javaslatok részletesen itt olvashatóak.
