A magyar EU Peers közösség tizedik találkozóján a tagok az egyablakos szolgáltatások országos kiterjesztésére tettek javaslatokat

Mivel az újonnan felálló Gazdasági és Energetikai Minisztérium megbízásából már készül a Nemzeti Épületfelújítási Terv, amelynek hangsúlyos része egy OSS hálózat felépítése, hasznosnak gondoltuk a piaci OSS-ek ajánlásait begyűjteni és megvitatni, valamint kompromisszumra jutni a megosztó témákban.  

A legfontosabb megvitatandó pontok közé tartozik a három szintű OSS hálózat (központi, megyei és helyi); a megfelelő modell megtalálása külön családi házas, társasházas és energiaszegényeket támogató OSS-ekre; a tanácsadók képzettsége, képességei és a képzési lehetőségek; valamint az OSS-ek finanszírozásának mértéke és forrása (állam, megye, települési önkormányzat, piaci bevétel, stb). A megyei területi lefedettséggel mindenki egyetértett, de a megfelelő kompetenciával rendelkező szervezet egyelőre hiányzik Magyarországon. Mindenki szerint fontos, hogy az OSS hálózatot minősített egyablakos szolgáltatók alkossák, amelyek között lehetnek már régóta működő piaci OSS-ek és újonnan alakultak is. Az energiaszegény háztartásokkal foglalkozó egyablakos tanácsadóknak szociális kompetenciákkal is rendelkezniük kell, és teljes támogatást kell nyújtaniuk a felújítóknak (a Habitat for Humanity Magyarország Falusi LakHatás programjához hasonlóan). Nem tennénk kötelezővé, hogy a felújítási pályázatokat csak OSS-eken keresztül lehessen igénybe venni, de jobb pénzügyi feltételeket biztosítanánk azoknak, akik egyablakos szolgáltatót választanak (magasabb hitelesített energiamegtakarítás, vagyis HEM ár, kedvezményes ÁFA, alacsonyabb kamat, magasabb VNT, stb). Egyablakos szolgáltatóval nagyobb eséllyel választanak komplexebb felújítást a tulajdonosok és várhatóan jobb minőségben is készül el a korszerűsítés. Többször felmerült a rezsitámogatás rendszere, amelynek egy részét a résztvevők szerint felújításokra, illetve az OSS hálózat fenntartására lehetne fordítani - ezáltal fenntarthatóan lehetne csökkenteni az energiaárakat. 

Az új minisztérium további fontos feladata lesz, hogy a tavasszal felfüggesztett felújítási programokat újraindítsa, mert jelenleg sem családi házakra, sem társasházakra nincs korszerűsítési támogatási program. Az elmúlt években a családi házas felújításokat támogatták nagyobb mértékben, amelynek zászlóshajó programja volt az Otthonfelújítási Támogatás, amely 30%-os energiamegtakarítási célt várt el a felújítóktól. A program számos elemében előremutató volt, de volt több részlet, amely a hozzáférhetőséget erősen rontotta. Emiatt jóval kevesebben vették igénybe a támogatást, mint ahányan jogosultak lettek volna. Az EU Peers tagokkal megvitattuk, melyek a pozitív, megtartandó elemei a programnak, és melyek azok, amelyeken mindenképp változtatni kellene annak érdekében, hogy sokkal többen tudják igénybe venni a támogatást. A legfontosabb javaslatok közé tartozik a sokkal egyszerűbb, online pályázási lehetőség, a kötelező hitelfelvétel megszüntetése, a támogatási összeg megemelése, a mélyfelújítások hatékonyabb ösztönzése, valmint a pályázatírás költségének elszámolhatóvá tétele, továbbá, egy figyelemfelhívó kampány mellett egy országos egyablakos szolgáltatói hálózat kialakítása.  

Az Energiaklub és a MEHI vállalta, hogy mind az OSS-ekre vonatkozó javaslatokat, mind az Otthonfelújítási Programra vonatkozó ajánlásokat az új, energiahatékonyságért és dekarbonizációért felelős helyettes államtitkár részére pár héten belül eljuttatja, és a közös előterjesztést a társadalmi egyeztetéseken is képviseli.  

A találkozó végén beszéltünk a folytatásról is: habár az EU Peers projekt augusztusban véget ér, szeptemberben folytatódik az európai uniós LIFE finanszírozás az EU Peers II. projekt keretében. Az új program tovább erősíti a nemzeti közösségeket, támogatást nyújt a nemzeti OSS hálózatok kialakításához és megerősítéséhez, valamint új országokra terjeszti ki a tapasztalatcserét: új projektpartner lesz Szlovénia, Horvátország, Lengyelország és Bulgária. Ez Magyarország számára különösen hasznos, mert ezekben a kelet-közép-európai országokban hasonló az épületállomány, a finanszírozási lehetőségek és a felújítók motivációi is a magyar viszonyokhoz képest, így az előremutató megoldások is hasonlóak lehetnek.