A lengyelek okosan próbálnak gazdálkodni a kibocsátási egységeikkel
A lengyel energiaszektor (Lengyelországban alapvetően a hazai szén dominál) felelős az ország szén-dioxid kibocsátásának 56%-áért. A csatlakozó országok számára (is) nyitott a lehetőség az EU formálódó kibocsátás-jog-kereskedelmi rendszerében való részvétel. Ehhez alapvető, hogy az ország "elossza" az egységeket a kibocsátó szektorok és egyedi kibocsátók között (ez az ún. nemzeti allokációs terv), mely során a nemzeti sajátosságokat, fejlesztési prioritásokat, jövőbeli forgatókönyveket is figyelembe kell venni. A gondos allokáció kulcsfontosságú, ugyanis a kereskedésben cégek vesznek részt, míg vállalással országok rendelkeznek. Félő tehát, hogy a cégek gyorsan eladják egységeiket, és a végén az állam marad "hoppon",hiszen a Kiotói Jegyzőkönyv keretében államoknak kell vállalásokat teljesíteniük. Lengyelországban jelenleg folyik az allakációs terv kidolgozása, mert ahogy Piotr Lazowski - az allokációs terv kidolgozásáért és a rugalmassági mechanizmusokért felelős osztály vezetője - mondta: "...nem hiszem, hogy a lengyel cégek lesznek az EU rendszerben a fő kredit eladók. Nem akarunk egy olyan helyzetet, hogy a cégek túl sok egységet adnak el, holott a végső felelős az Állam..." (Lásd még
Hasonló előretekintés sajnos nem mondható el sem Magyarországról, sem például Romániáról. Talán éppen ezért van, hogy a nyugati befektetők , "karbon traderek és brókerek" paradicsoma ez a két ország. Hiszen nálunk még szabad a vásár, mert nincsen szabályozás, az államigazgatás legalább egy lépéssel az agressziven nyomuló cégek mögött kullog. (Lásd még http://www.planetark.org/dailynewsstory.cfm/newsid/20893/story.htm valamint a www.energiaklub.hu/eghajlatvaltozas/itthon alatt Légy féken! (avagy a magyar éghajlatvédelmi politikáról) cikkünket)
