2003 május 20-án Rendszeres Éghajlatváltozási Konferencia indult Brüsszelben
Brüsszeli Éghajlatváltozási Konferencia sorozat indult 2003 május 20-án.
Az első ülést az EU Bizottságának környezeti főbiztosa, Margot Wallström nyitotta meg. Bár Magyarországot jórészt elkerüli a lázas tenni akarás az éghajlat védelmében, az EU-ban az egyik legégetőbb kérdésként kezelt éghajlatváltozás kezelésére számos próbálkozás látott napvilágot. Ezen legújabb konferenciasorozat folyamatos fórumot próbál biztosítani a döntéshozók, a környezetvédők, a civil szervezetek, a tudományos élet szereplői és az üzleti élet szereplői közötti párbeszédhez.
Wallström asszony kiemelten foglalkozott az Európai Környezeti Ügynökség ( www.eea.eu.int ) 2003 májusában publikált jelentésével, melyben kétségbeejtő adatok láttak napvilágot az EU és Európa üvegház-hatású gáz kibocsátásáról. Noha a Közösség kibocsátása 2,3 %-kal az 1990-es szint alatt van, az EU még mindig messze van a 8%-os csökkentési vállalásától, sőt kb. 1%-kal több ÜHG-t ereszt a levőgőbe mint 2000 -ben. Bár gyakran szeretjük függetlennek képzelni magunkat a természeti eseményektől, a nagyobb kibocsátás a hidegebb tél (több fűtés igény), és kevesebb eső (kevesebb villamosenergia termelés vízerőművekkel) miatt volt.
Ami az EU 15 tagállamának együttes vállalását illeti (ez az ún. EU buborék) szintén meglehetősen aggasztó a kép, mivel 10 állam még meglehetősen távol van attól, hogy legalább a rá eső csökkentési kötelezettségnek legalább a közelébe kerüljön. Néhány példa az egyes tagállamokról: Írország a megállapodás értelmében 13%-kal növelheti kibocsátás 2008-2012-ben, ennek ellenére 2001-ben már 31%-kal "pöfögött" többet. Ugyanígy Ausztria a 13%-os csökkentési kötelezettség ellenére 10%-kal növelte a kibocsátását.
A Főbiztos asszony szerint nagy probléma, hogy nem minden tagállamnak van éghajlatvédelmi programja és eszközrendszere. A Közösség vonatkozásában kiemelte az Europai Éghajlatváltozási Program (http://www.europa.eu.int/comm/environment/climat/eccp.htm) előrehaladását. A közösségi szintű eszközök közül külön hansúlyt kaptak az épületek energiahatékonyságáról, valamint a bio-üzemanyagról szóló irányelvek.
Az biztos, hogy rengeteg a lehetőség a költséghatékony kibocsátáscsökkentésre, ám ehhez a tagállamok aktivitására is szükség van.
Az ECCP-ről, valamint a Konferencia nyitóbeszédéről információ az alábbi helyen található:
