Az Országos Atomenergia Hivatal közleményei

2003. április 14.
Amint arról a Paksi Atomerőmű Rt. (PARt) április 11-i sajtóközleménye is tájékoztatott, az erőmű évi rendes karbantartásra leállított 2. reaktorblokkjában április 10-én éjszaka az ellenőrző műszerek radioaktív nemesgázok megjelenését érzékelték. A vizsgálatok bebizonyították, hogy a radioaktív gázok a reaktorblokk melletti úgynevezett pihentető-átrakó medencében ideiglenesen telepített fűtőanyag kazettákat tisztító berendezésből származtak és forrásuk a tisztítás alatt lévő és tömörtelenné vált fűtőanyag volt. A radioaktív gázok az erőműből a szellőzőkéményen keresztül távoztak. A mérések kiértékelése azt mutatta, hogy a kibocsátott radioaktivitás mennyisége sem az erőmű dolgozóira, sem a lakosságra nem jelentett veszélyt.
A Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán (INES) 2. fokozatba sorolt üzemzavar tényét a Paksi Atomerőmű április 10-én éjszaka jelentette az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóság (OAH NBI – a nukleáris biztonságért felelős hatóság) készenléti ügyeletes felügyelőjének. Április 11-én reggel a PARt biztonsági igazgatója részletes tájékoztatást adott az OAH-nak az üzemzavar lefolyásáról és megtett intézkedésekről. A tájékoztatást konzultáció követte, amelyen a nukleáris hatóság képviselői egyetértettek avval, hogy veszélyhelyzeti intézkedésekre sem a telephelyen, sem azon kívül nincsen szükség. OAH NBI folyamatos tájékoztatást kért a PARt operatív vezetésétől az üzemzavar további kezeléséről. Ennek megfelelően a rendszeres konzultációk folytatódtak a szombati, vasárnapi és hétfői napokon is. Az így nyert információk megerősítették, hogy az üzemzavarnak a lakosságra nézve semmiféle káros következménye nem volt és ilyen a jövőben sem várható.
Az OAH NBI vezetése az erőműtől kapott információk, valamint a rendelkezésére álló adatok és dokumentációk alapján úgy döntött, hogy az üzemzavart szenvedett fűtőelem-tisztító berendezés üzemeltetési engedélyét visszavonja. Egyúttal létrehozott egy, az üzemzavar körülményeit kivizsgáló eseti bizottságot, amelynek feladata a 2. reaktorblokk további karbantartási munkálatainak figyelemmel kísérése is. A bizottság áttekintette a rendelkezésre álló adatokat, információkat és meghatározta tevékenysége céljait. A lefolytatandó eseti ellenőrzések és elemzések fontos tanulsággal fognak járni az erőműben ideiglenes feladatok elvégzésére üzembeállított berendezések engedélyezési és üzemeltetési feltételeire nézve is.

2003. április 17.
A Paksi Atomerőműben 2003. április 10-én a késő esti órákban a II. blokk reaktorcsarnokában a műszerek radioaktív gáz megjelenését észlelték. Az erőmű szakemberei a gázok megjelenésének okaként a leállított blokkból kivett és tisztításnak alávetett kazetták valamelyikének gáz-szivárgását valószínűsítették.
Április 16-án este leemelték a tisztító tartály fedelét, és videó-kamerát engedtek le a tartályba. A képek alapján a kazetták állapota az előzetesen becsültnél rosszabb, a kazetták túlnyomó többsége (feltehetően mind a 30 kazetta) elvesztette geometriai épségét, erősen deformálódott, illetve a burkolata felnyílott.
A fokozottan károsodott fűtőelemek biztonságos kezelése számos új problémát vet fel. Az erőműben néhány új mérési és tartalék hűtési rendszert állítanak üzembe.
A környezeti kibocsátások az elmúlt órákban nem növekedtek, a környezeti radioaktivitás mérésére összehangolt program indult. A lakossági dózisok növekedése továbbra is a kimutathatósági határ alatt van. Óvintézkedések bevezetését, illetve az azokra való felkészülést jelenleg semmi sem indokolja.
Az újraértékelés során az esemény a 7-fokozatú nemzetközi INES-skálán 3-as besorolást (súlyos üzemzavar) kapott.
Az Országos Atomenergia Hivatalban és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon megkezdte működését a Védekezési Munkabizottság, amely folyamatosan értékeli a helyzetet.

2003. április 18.
A Paksi Atomerőműben 2003. április 10-én kezdődött - a korábban leállított II. blokkból kiemelt fűtőelem kazetták tisztítása során keletkezett, INES-3 fokozatú - üzemzavar következtében a környezeti kibocsátások az elmúlt órákban sem növekedtek. A háttérsugárzás nem emelkedett.
Az elmúlt héten az Országos Atomenergia Hivatal kezdeményezésére összehangolt program indult a környezeti radioaktivitás mérésére. A mérésekben a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium valamint az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium mérőhálózatai, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, és a KFKI Atomenergia Kutató Intézet mozgó-laboratóriumai vesznek részt. Méréseket végeznek a Paksi Atomerőmű közvetlen környezetében és nagyobb távolságban is.
Az eddigi mérések szerint radioaktív szennyezést csak nyomokban lehet kimutatni. A legnagyobb érték - amelyet az erőmű közvetlen környezetében mértek – körülbelül ezred része a csernobili baleset idején hazánkat ért szennyeződésnek. A vizsgált tejmintákban az üzemzavari kibocsátásból eredő radioaktivitás egyáltalán nem található.
Az üzemzavar következményeinek felszámolásán hazai és meghívott külföldi szakemberek dolgoznak. Az Országos Atomenergia Hivatal állandó ügyeletet tart, a hatóság szakértői folyamatosan követik és értékelik az eseményeket.
A kiadott sajtóközleményeket az Országos Atomenergia Hivatal a honlapján is közzéteszi (www.haea.gov.hu). A Paksi Atomerőmű honlapján (www.npp.hu) az erőmű sajtóközleményei és az INES skála leírása is megtalálható.
További tájékoztatás a következő telefonszámokon kapható: 436-4930, 436-4931

2003. április 22.
Összefoglaló a paksi atomerőmű kettes blokkjánál 2003. ápr. 10-én kezdődő üzemzavarról

A Paksi Atomerőmű kettes blokkját ez év március 29-én állították le a tervszerű éves karbantartási munkák elvégzése céljából. Túlmenően az ilyenkor szokásos tevékenységen a karbantartási munkák kiterjedtek a leállított reaktor fűtőelem-kazettáinak kémiai tisztítási munkáira is. Ezt a munkát egy külön erre a célra legyártott tartályban végezték, amely egyszerre 30 db kazettát, a reaktorban használt fűtőelem-kazetták kb. 1/10-ed részét képes megtisztítani. A tisztítóberendezésen korábban már mintegy 150 fűtőelemet problémamentesen megtisztítottak. Két évvel korábban. azért végeztek fűtőelem-tisztítást, mert jelentős korróziótermék-lerakódást észleltek rajtuk. Az alkalmazott tisztítás nem része az erőmű normál technológiájának.
A hatodik adag fűtőkazetta tisztítását 2003. április 9-én kezdték meg, és április 10-én a délutáni órákban felfüggesztették. Ugyanaznap, a késő esti órákban a második blokk reaktorcsarnokában a műszerek radioaktív gáz megjelentését észlelték. Ezt követően megkísérelték a tisztítótartály fedelének kinyitását. A fedél eltávolítása az egyik tartókötél elszakadása miatt nem sikerült és a fedél félig leemelt állapotban a tisztítótartályon maradt.
Az eseményről a paksi atomerőmű közleményt adott ki és értesítette az Országos Atomenergia Hivatalt is. Az eseményt a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán (INES) 2. fokozatba sorolták. Az OAH a saját helyzetértékeléséről ugyancsak sajtóközleményt adott ki. Még ugyanazon a napon értesítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is.
Az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága létrehozott egy, az üzemzavar körülményeit kivizsgáló eseti bizottságot.
Április 16-án többszöri próbálkozás után sikeresen eltávolították a fűtőelem-kazetta tisztító berendezés zárófedelét. Ezt követően előre elkészített program alapján videokamerával vizuális ellenőrzést végeztek a tisztító tartályban. Az eredeti feltételezésektől eltérően a vizuális ellenőrzés megállapította, hogy mind a 30 db kazetta megsérült, több közülük súlyosan. A felvételek tanulmányozása után az erőmű kihirdette a telephelyi vészhelyzetet és az esemény besorolását INES-3-ra módosította.
Az erőműből kibocsátott radioaktivitást folyamatosan mérik mind a blokkhoz tartozó kéményben, mind az erőmű körül működő monitorozó rendszerben. Ezen felül röviddel a kibocsátás kezdete után széleskörű terepi mintavevő tevékenységet indítottak az erőmű közvetlen, illetve tágabb környezetében kialakuló sugárzási helyzet felmérésére.
Az üzemi mérések szerint a légköri radioaktív kibocsátást a következő értékekkel jellemezhetjük:

Időpont Nemesgázok, (TBq) I131 egyenérték (GBq)
április 10. 12 143
április 11. 160 204
április 12. 25 7,0
április 13 –19 179* 5,7 *
* (Figyelem: az adat egy hétre vonatkozik. Az előző (napi) adatokkal való összehasonlításhoz 7-tel kell osztani.)

Az erőmű 1,5 km körzetében elhelyezkedő monitorozó hálózat (9 darab gamma- dózisintenzitást mérő állomás) nem mutatott a kb. 100 nSv/h átlag körüli normál ingadozást meghaladó értéket, kivéve egy állomást, amely április 11-én rövid ideig 260 nSv/h értéket mutatott. Ugyanakkor ez az érték jelentősen alatta marad az 500 nSv/h figyelmeztetési értéknek.(Még ez a megnövekedett érték sem ritka nagyobb esőzés után, ami kimossa a természetes radioaktivitást a levegőből, és sugár-egészségügyi szempontból mindenképpen elhanyagolható).
Az erőműben és környezetében a tipikus I131 ekvivalens felszíni szennyezettség értékeket mérték, néhány Bq/m2 – néhány száz Bq/m2 tartományban.
Az erőmű közvetlen környezetében mért legmagasabb érték sem éri el a csernobil baleset után Magyarországon mért átlagérték ezredrészét. A vizsgált tejmintákban az üzemzavari kibocsátásból eredő radioaktivitás egyáltalán nem található.
Ennek megfelelően nem vezettek be, és nem szándékoznak bevezetni semmiféle intézkedést, sem a telephelyen, sem azon kívül.
Az erőmű mindent elkövet, hogy csökkentse a radioaktív kibocsátást, valamint, hogy növelje a tisztító tartályban levő sérült kazetták állapotának biztonságát. Számítások és mérések bizonyítják, hogy a tartályban és a környező vízmedencében adott bórsav-koncentráció mellett (16 g/kg) az üzemanyag-víz rendszerben nem jöhet létre önfenntartó láncreakció, és a hűtés is megfelelő. A tartály köré kiegészítő méréseket és szivattyúkat is telepítettek.
A rendszer biztonságos és stabilizált állapotára való tekintettel április 20-án 9.00 órakor az erőmű beszüntette balesetelhárító szervezetének tevékenységét.

2003. április 28.
Sajtóközlemény a Paksi Atomerőműben 2003 áprilisában bekövetkezett üzemzavarral kapcsolatos hivatalos tájékoztatásokról

Az OECD Nukleáris Energia Ügynökség Kormányzó Tanácsa 2003. április 24-25-én Párizsban ülést tartott. Az ülésen dr. Rónaky József, az OAH főigazgatója napirenden kívüli tájékoztatót adott a Paksi Atomerőműben bekövetkezett üzemzavarról. A jelen lévő delegáltak (köztük az osztrák kormány képviselője) a tájékoztatót megköszönték, hiányosságot nem tettek szóvá.
Ezzel kapcsolatban kívánjuk közzétenni, hogy az üzemzavar jellegénél fogva, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Gyorsértesítési Egyezménye és a kétoldalú egyezmények alapján a környező országok hatóságait nem kellett volna értesítenünk. Ennek ellenére – várható sajtó visszhangra való tekintettel – az Országos Atomenergia Hivatal április 17-én 04:28-kor értesítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget, valamint Ausztria, Csehország, Horvátország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna hivatalosan megadott kapcsolattartási pontjait.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség telefonon kért egy kiegészítő adatot. A szomszédos országoknak nem volt megjegyzésük.
Kiegészítő jelentéseket küldtünk április 17-én 17:34-kor és összefoglaló tájékoztatást adtunk 18-án 15:51-kor. Ezeket az anyagokat is valamennyi fent felsorolt partner megkapta, külön kérésre Lengyelország is.

2003. április 28.
Összefoglaló a paksi atomerőmű kettes blokkjánál 2003. ápr. 10-én kezdődő üzemzavarról (#2)
A Paksi Atomerőmű kettes blokkját ez év március 29-én állították le a tervszerű éves karbantartási munkák elvégzése céljából. Túlmenően az ilyenkor szokásos tevékenységen a karbantartási munkák kiterjedtek a leállított reaktor fűtőelem-kazettáinak kémiai tisztítási munkáira is. Ezt a munkát egy külön erre a célra legyártott tartályban végezték, amely egyszerre 30 db kazettát, a reaktorban használt fűtőelem-kazetták kb. 1/10-ed részét képes megtisztítani. A tisztítóberendezésen korábban már mintegy 150 fűtőelemet problémamentesen megtisztítottak. Két évvel korábban azért végeztek fűtőelem tisztítást, mert jelentős korróziótermék lerakódást észleltek rajtuk. Az alkalmazott tisztítás nem része az erőmű normál technológiájának.
A hatodik adag fűtőkazetta tisztítását 2003. április 9-én kezdték meg, és április 10-én a délutáni órákban felfüggesztették. Ugyanaznap, a késő esti órákban a kettes blokk reaktorcsarnokában a műszerek radioaktív gáz megjelentését észlelték. Ezt követően megkísérelték a tisztítótartály fedelének kinyitását. A fedél eltávolítása az egyik tartókötél elszakadása miatt nem sikerült és a fedél félig leemelt állapotban a tisztítótartályon maradt.
Az eseményről a paksi atomerőmű közleményt adott ki és értesítette az Országos Atomenergia Hivatalt is. Az eseményt a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skálán (INES) 2. fokozatba sorolták. Az OAH a saját helyzetértékeléséről ugyancsak sajtóközleményt adott ki, valamint még ugyanazon a napon értesítette a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséget is.
Az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatósága létrehozott egy, az üzemzavar körülményeit kivizsgáló eseti bizottságot.
Április 16-án többszöri próbálkozás után sikeresen eltávolították a fűtőelem-kazetta tisztító berendezés zárófedelét. Ezt követően előre elkészített program alapján videokamerával vizuális ellenőrzést végeztek a tisztító tartályban. Az eredeti feltételezésektől eltérően a vizuális ellenőrzés megállapította, hogy mind a 30 db kazetta megsérült, több közülük súlyosan. A felvételek tanulmányozása után az erőmű kihirdette a telephelyi veszélyhelyzetet és az esemény besorolását INES-3-ra módosította.
Az erőműből kibocsátott radioaktivitást folyamatosan mérik mind a blokkhoz tartozó kéményben, mind az erőmű körül működő környezetellenőrző, monitorozó rendszerben. Ezen felül röviddel a kibocsátás kezdete után széleskörű terepi mintavevő tevékenységet indítottak az erőmű közvetlen, illetve tágabb környezetében kialakuló sugárzási helyzet felmérésére.
Az üzemi mérések szerint a légköri radioaktív kibocsátást a következő értékekkel jellemezhetjük:
Időpont Nemesgázok, [ TBq] I131 egyenérték [ GBq]
április 10. 12 143
április 11. 160 204
április 12. 25 7,0
április 13 –19 179* 5,7 *
április 20 – 26 38* 0,8 *
* (Figyelem: az adatok egy hétre vonatkoznak. Az előző (napi) adatokkal való összehasonlításhoz 7-tel kell osztani.)
Az erőmű 1,5 km körzetében elhelyezkedő monitorozó hálózat (9 darab gamma- dózisteljesítményt mérő állomás) nem mutatott a kb. 100 nSv/h átlag körüli normál ingadozást meghaladó értéket, kivéve egy állomást, amely április 11-én rövid ideig 260 nSv/h értéket mutatott. Ugyanakkor ez az érték jelentősen alatta marad az 500 nSv/h figyelmeztetési értéknek. (Még ez a megnövekedett érték sem ritka nagyobb esőzés után, ami ilyenkor kimossa a természetes eredetű radioaktivitást a levegőből, de ennek sugár-egészségügyi hatása mindenképpen elhanyagolható).
Az erőműben és környezetében néhány Bq/m2 – néhány száz Bq/m2 tartományban mértek I131 ekvivalens felületi szennyezettség értékeket.
Az erőmű közvetlen környezetében mért legmagasabb érték sem érte el a csernobili baleset után Magyarországon mért átlagérték ezredrészét. A vizsgált tejmintákban az üzemzavari kibocsátásból eredő radioaktivitás egyáltalán nem található.
Ennek megfelelően nem vezettek be, és nem szándékoznak bevezetni semmiféle intézkedést, sem a telephelyen, sem azon kívül.
A tisztító rendszer biztonságos és stabilizált állapotára való tekintettel április 20-án 9.00 órakor az erőmű beszüntette balesetelhárító szervezetének tevékenységét.
Az erőmű mindent elkövet, hogy csökkentse a radioaktív kibocsátást, valamint, hogy növelje a tisztító tartályban levő sérült kazetták állapotának biztonságát. Számítások és mérések bizonyítják, hogy a tartályban és a környező vízmedencében adott bórsav-koncentráció mellett (16 g/kg) az üzemanyag-víz rendszerben nem jöhet létre önfenntartó láncreakció, és a hűtés is megfelelő. A tartály köré kiegészítő méréseket és szivattyúkat is telepítettek. Az üzemzavar következményeinek felszámolására (a sérült fűtőelemek és a keletkezett hulladékok eltávolítása, feldolgozása és tárolása, a tartály elszállítása) az erőmű munkacsoportot hozott létre.
Az Országos Atomenergia Hivatal április 24-én helyszíni ellenőrzést tartott a Paksi Atomerőműben az üzemzavar kivizsgálásának keretében. Az ellenőrzés során a hatóság írásos és videó-dokumentumokat kért és kapott az erőműtől és interjúkat készített az üzemzavar elhárításában részt vett munkatársakkal. Az ellenőrzés az alábbi témakörökre koncentrált:
 az események lefolyása és az üzemzavar kialakulását követő, valamint a következményeket enyhítő tevékenységek,
 a ténylegesen alkalmazott tisztítási technológia, a berendezések állapota, a lezajlott folyamatok,
 a döntések folyamata, résztvevői, jogosultságok.
Az első ellenőrzés tapasztalatait összegezve az OAH további kérdések megválaszolását látta szükségesnek. Az ellenőrzés második szakasza április 29-én kezdődik, ezt követően állítja össze az OAH a kivizsgálás tapasztalatait és következtetéseit összegző jegyzőkönyvét.
Az OAH egyúttal határozatban kötelezte az Atomerőművet arra, hogy a 2. blokk főjavítási munkálatainak terveit a megváltozott helyzethez illeszkedő módon vizsgálja felül, és a módosításokat jóváhagyásra a hatóságnak nyújtsa be.

2003. május 7.
A Paksi Atomerőmű 2. blokkján 2003. május 3-án a korábbi tisztítás során megsérült kazettákat tároló medencébe vegyszert adagoltak. A vegyszer beadását követően a kezelők gázképződést és a neutronellenőrző rendszeren rövid ideig a mutatott érték lengését tapasztalták. Az üzemeltető az eseményt az OAH NBI részére bejelentette, a hatóság megkezdte az esemény kivizsgálását.