Az Energia Klub sajtóközleménye a Pakson történtekről és a kialakult helyzetről

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Energiaklub, Budapest, 2003. április 25.

2003. április 10-én a Paksi Atomerőmű 2-es reaktora melletti tároló medencében a fűtőelemek tisztítása során üzemzavart észleltek, melyet a nemzetközi nukleáris eseményskálán 2-es fokozatúnak minősítettek. Egy héttel később – a tisztítótartályba történő betekintés után – az eseményt 3-as fokozatba sorolták. A Paksi Atomerőműben fennállása óta nem volt ilyen súlyos üzemzavar.
Április 10-e óta egyre több részlet válik ismertté a Paksi Atomerőmű Rt-ben történtekből.
Az illetékesek zavaros közleményei egyre több kérdést vetnek fel.
Néhány sajnálatos tényt azonban már most le kell szögezni.

INFORMÁCIÓÁRAMLÁS-TAN
Az atomerőmű súlyos üzemzavarával kapcsolatos zavaros és lassú hivatalos kommunikáció megkérdőjelezi az atomipar és a hatóságok szavahihetőségét.
(Súlyos fokozatú mellébeszélés, Karcagi László, Népszabadság, 2003. április 24.
Paks és az elmaradt glasznoszty, Tamás Tibor, NOL, 2003. április 22.)

SZÁMOS ALAPKÉRDÉSRE NEM ADNAK VÁLASZT SEM A PA RT. SEM AZ OAH KÖZLEMÉNYEI.
 Pontosan mikor és milyen események történtek?
 Hányan tartózkodtak radioaktivitás szignifikáns emelkedésekor a reaktorcsarnokban?
 Mekkora dózist kaptak pontosan a dolgozók?
 Mit mutattak a reaktorcsarnokban az aktivitási értékek az esemény bekövetkezésekor és az utána következő két hétben?
 Mennyi és milyen összetételű radioaktív gáz hagyta el az erőmű kéményét?
 A döntéshozók számára ismert volt-e – a környezetbe való kiengedése pillanatában – a gáz radioaktivitása és összetétele?
 Lehetett volna-e a haváriát más módon kezelni?
 Pontosan mi okozta a fűtőelemeket tartalmazó kazetták széttöredezését?
 Mi történt a bennük lévő hasadóanyaggal? Most éppen hol található és milyen állapotban?
 És még sorolhatnánk…

Az illetékesek nem magyarázták el a súlyos üzemzavarhoz vezető események sorrendjét. Az ellentmondások miatt a megnyugtatási kísérletek is kudarcot vallottak.

2-ES FÖLÉ VAGY 3-AS ALÁ?
Ámon Ada, az Energiaklub vezetője szerint az erőmű személyzetének és az Országos Atomenergia Hivatal illetékeseinek hozzáértésére és kompetenciájára vet árnyékot, hogy nem észlelték egyből azt a kockázatot, amelyet később a 3-as fokozatúra minősítéssel elismertek. A 7 fokozatú skálán a 3-as besorolás legfontosabb kritériuma az, hogy egy baleset közeli állapot alakul ki: „…olyan helyzetek, amelyekben a biztonsági rendszerek nem tudták volna megakadályozni a balesetet, ha bizonyos kiváltó események felléptek volna.” (www.npp.hu) Nyugtalanító, hogy az erőmű dolgozói számára két héttel az esemény után is ismeretlen és
kontrolálhatatlan folyamatok játszódnak le a több tonna hasadóanyagot tartalmazó tisztítóberendezésben. Jogos igénye a magyar társadalomnak, hogy a lehetséges következményekről közérthető és korrekt tájékoztatást kapjon.

A 3-as fokozatú esemény téves 2-es besorolása miatt a „baleset közeli” állapotra az érintett hatóságok (pl. Katasztrófavédelem) nem tehettek előkészületeket. A 2-es és a 3-as fokozat között minőségi különbség van és nem pusztán 1 szám. A - jelen - 3-as besorolás esetén egy rossz mozdulat(!) fokozatosság nélkül, bármely súlyosságú baleset bekövetkezését előidézheti.

NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ
A magyar kormány a környező államok felé nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének. Az osztrák szakértők számára a hivatalos leírásokból és kommunikációból érthetetlen, hogy pontosan mi is történt a magyar atomerőműben – mondta Antonia Wenisch, az osztrák Ökoinstitut nukleáris szakértője. Nem érkezett meg az összes szükséges információ, és meglehetős késéssel kaptak tájékoztatást. Osztrák kormányhivatalokból érkező hírek szerint az OAH reputációját erősen megtépázta a mostani eset. A jövőben a szomszédos ország csak komoly kétséggel fogja fogadni minden közlésüket.
(Osztrák Környezetvédelmi Minisztérium: Dr. Klaus Hohenberg Tel.: 0043 1 71100 4868 vagy Dr. Andreas Molin 0043 1 51522 4005)

Az egyszerűnek induló karbantartási folyamatból láthatóan súlyos üzemzavar keletkezett, mely rávilágít a nukleáris technológia óriási kockázataira. Értékelésünk szerint az ügynek a környezeti kockázaton túl a villamos energia rendszert érintő kihatása is lesz. Ez az eset alapjaiban kérdőjelezi meg az atomerőmű élettartam-hosszabbításának lehetőségét. Ezen túl egyértelmű társadalmi- és gazdasági igényt támaszt egy fenntartható energia-stratégia kidolgozását. Ennek egyik alapeleme a társadalmi részvétel biztosítása. Az üggyel és tovagyűrűző hatásaival kapcsolatos részletes kérdéseinket a mai nap folyamán eljuttatjuk Csillag István energetikáért is felelős gazdasági és közlekedési miniszterhez, mint az Országos Atomenergia Bizottság elnökéhez. Számítunk a kormány gyors és nyitott tájékoztatására!