Privatizáció és liberalizáció az európai energiapiacon

A piacnyitás eszközének eredménye a piaci szereplők közötti verseny hatékonyságnövelő kényszere, melynek haszna a fogyasztóknál jelenik meg. Az eddigi tapasztalatok alapján a fenti állítás, csak elméletben állja meg a helyét.
Az Európai Unió energiapiaci liberalizációs folyamata az 1996-os villamos energia direktívával indult meg. A cél a teljes piacnyitás egy évtizeden belül történő megvalósítása. Ez a nagyszabású törekvés egész Európát és az élet minden aspektusát érinti, hiszen az energia egyik kulcstényezője a versenyképességnek, a jólétnek, ugyanakkor ez a legnagyobb környezeti terhelést okozó szektor is.
A 2001-es Barcelonai Csúcs, majd a 2002-es Brüsszeli Energia Tanács döntéseinek értelmében - kisebb változtatásokkal - a liberalizációs folyamat a számos probléma és kérdés ellenére töretlenül folytatódik. Kérdés, hogy az energiapolitika három alapelve - versenyképesség, ellátásbiztonság, környezetvédelem – együttesen és egyenlő esélyekkel érvényesül-e a fogyasztók javára!
Az Energiaklub koordinálásával számos közép-európai zöld szervezet, nyugat-európai kutató és független szakember egy tanulmány keretében vizsgálta meg a piacnyitás folyamatának eddig megfigyelhető trendjeit, hatásait.
Az energetikai vállalatok hatalmas tőkeerővel rendelkeznek, és a legnagyobb munkaadók közé tartoznak. A liberalizáció eredményeképpen az elmúlt öt évben soha nem látott cégegyesülési folyamat játszódott le. Az EU villamos energia piacának jelenleg közel 60%-át öt nagyvállalat uralja, melyek az 1996-os 3,5 milliárd euróhoz képest 2001-ben már 42 milliárdod költöttek felvásárlásra. (Elemzők szerint pár év múlva már csak három nagyvállalat fog uralni egy sokkal nagyobb hányadot.) Ugyanezek a vállalatok a kulcsbefektetők Kelet és Közép- Európában is (RWE, E.on és az EdF). Ezen határokon átnyúló érdekeltségek rendkívül meggyengítik a sok helyen csak névleges jogokkal rendelkező szabályozók lehetőséget.
Erősen kétséges, hogy a versenykényszer pozitív hatásai érződni fognak-e minden fogyasztónál!
A magánosítással párhuzamosan az EU-ban a villamos energia szektorban foglalkoztatottak száma az elmúlt évtizedben 30%-kal csökkent. Ez negyed millió állás megszűnését jelenti.
A kiadvány a Heinrich Böll Alapítvány támogatásával jött létre. 1
A kiadvány a Heinrich Böll Alapítvány támogatásával jött létre. 2 Ugyanilyen arányú létszám leépítések történtek Csehországban és Magyarországon. Hasonló trendek várhatóak a gázszektorban is.
A további privatizációval minden bizonnyal folytatódni fognak az elbocsátások!
Ha az elmúlt tíz évre visszatekintünk, eddig kirajzolódó összkép az árváltozások szempontjából sem egyértelmű. Az EU-ban a villamos energia ára a háztartási fogyasztók számára mindössze 2%-kal csökkent, míg a nagyfogyasztók számára 12%-kal. Éppen az ellenkező folyamat játszódott le a gázszektorban, hiszen míg a háztartásoknak 15%-kall, addig a nagyfogyasztóknak 40%-kal emelkedett a gázár. Nagy Britanniában például a nagykereskedelmi villamos-energiaár 2000-2001-ben 18%-kal csökkent, míg a háztartási fogyasztóknak csak 2,5%-kal, közel 600 millió fontnyi plusz nyereséget generálva a kereskedőknek.
Immáron kérdésessé vált, hogy lesz-e egyáltalán a fogyasztók által egyértelműen, hosszú távon érzékelhető, kedvező hatása a liberalizációnak!
Mivel a vállalatok egymás piacainak felvásárlásával vannak elfoglalva, megakadni látszik a környezetvédelmi szempontból kulcsfontosságú megújuló energiára épülő kapacitások - korábban látványos - növekedése, és a szennyező, drága valamint állami támogatásokon függő nukleáris és szénszektor kapacitásának fokozatos, tervszerű helyettesítése.
Veszélybe kerültek a zöld energia fokozottabb térnyerését célzó, minimálisnak tekinthető tervek is minden szinten: EU, tagállamok, és a csatlakozásra váró országok tekintetében is!
A karbantartásra, újabb (modernebb) kapacitások építésére fordított összegek csökkenésével, sőt a tisztább, kisebb, kevésbé támogatott erőművek bezárásával a folyamatos, biztonságos energia-ellátás energiapolitikai alapelve is komolyan sérülni látszik!
A villamosenergia és gáz szektor liberalizációja és privatizációja az EU jelenlegi tagállamaiban és a csatlakozó országokban
című, angol nyelven elkészült tanulmány az elmúlt évtized uniós, és közép-európai tapasztalatait vizsgálja a legújabb, 2002-es események tükrébe. A tanulmány fő üzenete, minden döntéshozónak, piaci szereplőnek, fogyasztónak szól:
a liberalizáció és a verseny nem önmagukért valók, hanem a lehető legtágabban értelmezett fogyasztói érdekek védelmében létrehozott eszközöknek kellene lenniük.
A teljes tanulmány letölthető a www.energiaklub.hu ill. a www.eu-energy.com honlapokról
További felvilágosítás:
Takács Gábor (magyar nyelven) Antony Froggatt (angol nyelven) Energiaklub EU Enlargement Watch 06-30-4-381-381 a.froggatt@btinternet.com (1)- 411-35-22 tgabor@energiaklub.hu