PR-áram?

A megújuló energiaforrásokból termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének (KÁT) köszönhetően minden villamosenergia-fogyasztó vásárol valamilyen mértékben megújuló energiaforrásokból származó villamos energiát. Magyarországon 2011-ben a teljes bruttó végső villamosenergia-fogyasztás 6,27%-a származott megújuló energiaforrásokból. A villamosenergia kereskedők által 2011-ben, illetve 2012-ben bevezetett, különböző zöldáram szolgáltatások lényege, hogy a fogyasztó ennél nagyobb arányban (akár 100%-ban) fedezheti villamosenergia-igényét megújuló energiaforrásokból, így a kereslet növelésével elvileg hozzájárul ahhoz, hogy egyre több villamos energiát termeljünk megújuló energiaforrásból.

Vegyük sorra, hogy mit érdemes tudni a magyar villamosenergia-piacon igénybe vehető zöld tarifákról:

• Az ELMŰ 2011 szeptembere óta kínálja „Zöld Tarifa” csomagját, lakossági és vállalati ügyfelei számára egyaránt. A szolgáltatás keretében értékesített energiamennyiséget a Sinergy Kft. által üzemeltetett felsődobszai vízerőmű termeli meg. A vízerőmű termelése – az ELMŰ tájékoztatása szerint – körülbelül ezer háztartás villamosenergia-igényének fedezésére elegendő.

• Az E.ON szintén 2011-ben dobta piacra a környezettudatos ügyfeleket megcélzó szolgáltatását, „Öko Tarifa” néven. A környezettudatos termék eleinte kizárólag nagyvállalatok számára volt elérhető, most már kis-és középvállalkozások is választhatják, sőt a szolgáltató a lakossági szektor bevonását is tervezi. Az Öko Tarifa keretében értékesített energiamennyiséget az E.ON norvég és német szél- és vízerőművekből származó villamos energiából fedezi.

• Az MVM idén február óta kínálja „Zöldáram” szolgáltatását kis- és közepes, valamint az évi 1GWh feletti fogyasztású nagyvállalatok számára. A fogyasztók négy különböző tarifacsomag közül választhatnak, a szerződő villamosenergia-felhasználásának 25, 50 illetve 100%-át (valamint a zöldbázis csomag esetén csak a székhelyén történő villamosenergia-felhasználást) fedezheti megújuló energiaforrásból, egy magyarországi biomassza–erőműben megtermelt energiából.

A környezettudatos fogyasztói magatartás nincs ingyen, azoknak, akik az említett szolgáltatásokat választják, bizonyos mértékű felárral kell számolniuk. Az Öko Tarifa esetében ennek mértéke 5%, a Zöld Tarifa esetében pedig 10%. Az MVM zöldáram–szolgáltatásának díjszabása valamivel összetettebb, de itt is van pár forint eltérés a hagyományos tarifákhoz képest.

Azt mindenképpen érdemes figyelembe venni, hogy az említett szolgáltatások keretében a fogyasztók nem az egyetemes szolgáltatás hatálya alatt, hanem a versenypiaci előírásoknak megfelelő szabályozási háttérrel vásárolják a villamos energiát. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Energia Hivatal a zöldáram-csomagok tarifáit nem ellenőrzi, mivel csak az egyetemes szolgáltatás hatálya alá tartozó árakat szabályozza, a versenypiaci tarifákat nem.

A zöldáram-tarifát kínáló villamosenergia-kereskedők felismerték a környezettudatosság presztízsértékét, és a szolgáltatást választó vállalkozások részére tanúsítványt, illetve oklevelet állítanak ki, amelyet azok marketingcélokra felhasználhatnak. Az E.ON kifejezetten olyan vállalkozásoknak ajánlja termékét, amelyek „fontosnak tartják, hogy üzleti környezetük felelősségteljes partnerként tekintsen rájuk”.

Azzal nincs is semmi probléma, hogy a villamosenergia-szolgáltatók kihasználják a megújuló energiaforrások PR-értékét, de felmerül a kérdés, hogy az említett szolgáltatások választásával a fogyasztó valóban hozzájárul-e ahhoz, hogy több megújuló energiaforrást hasznosítsunk?

A felsődobszai vízerőmű immár száz éve működik, a Zöld Tarifa bevezetésével csupán annyi változott, hogy a szolgáltató immár nem a KÁT-mérlegkörben, hanem a versenypiacon értékesíti a megtermelt energiát. Az MVM Partner a Zöldáram csomagok keretében szintén egy KÁT-ból kikerülő erőmű által megtermelt villamos energiát értékesíti. Az említett szolgáltatások tehát ahhoz járulnak hozzá, hogy a kötelező átvételi időszak lejártával is életképesek legyenek az említett erőművek. Az E.ON Öko Tarifa esetében ráadásul nem is a magyar, hanem a német és norvég erőművek termelésének fenntarthatóságát biztosítjuk.

Pedig a zöldáram tarifák ösztönözhetnék, hogy új megújulós kapacitások épüljenek Magyarországon, és közelebb kerüljünk az Európai Unió felé tett, 13%-os megújuló energia részarány vállalásunkhoz, illetve enyhüljön az energiaimport-függőségünk. Ehhez azonban Magyarországon jelenleg – megfelelő szabályok és ellenőrzés hiányában – nem adottak a feltételek.

Célszerű lenne a nemzetközi tapasztalatokat is felhasználva kidolgozni a tarifák ellenőrzésének menetét. Nagy-Britanniában például a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Tanács 2006-os jelentése világított rá, hogy számos zöldtarifa nem hozza azt a környezetvédelmi előnyt, amit ígér. A brit energiahivatal, az OFGEM ezt követően 2010 februárjában fogyasztóvédelmi és környezetvédelmi szervezetekkel együttműködve vezette be a „green energy supply certification scheme”-t. Az egyes tarifák különböző kritériumoknak való megfelelőségét egy független vizsgálóbizottság ellenőrzi. Fontos szempont, hogy a zöldtarifa addicionális környezetvédelmi hasznot, vagyis a megújuló energiaforrásokkal termelt áram iránti keresletnövekedést hozzon, azaz a jogszabályokban (Renewables Obligation) rögzített kötelező megújulóenergia-beszerzés nem értékesíthető ennek keretében. Németországban a zöldáram tarifákra vonatkozó „ok-power”tanúsítvány megszerzéséhez szintén szigorú kritériumrendszernek kell, hogy megfeleljen a villamosenergia-kereskedő. A címke feltétele például, hogy a szolgáltatás keretében értékesített villamos energia egyharmada új (6 évnél fiatalabb) erőműből származzon.

A zöld tarifák bevezetése illeszkedik az uniós szakpolitika irányvonalaihoz, de ahhoz, hogy ne csupán marketingelem, hanem valóban a megújuló energiaforrások elterjedésének eszköze lehessen, a vonatkozó szabályozás megfelelő kialakítására van szükség. Az átláthatóság és a fogyasztók védelmének érdekében elengedhetetlen, hogy a kormány kijelölje a díjszabás és az eredetigazolás ellenőrzéséért felelős intézményt, illetve megteremtse a zöld tarifa alkalmazásának jogszabályi keretrendszerét.

Csanaky Lilla

(a Tudatos Vásárlók Egyesülete honlapján megjelent írás átdolgozása)