Összefoglaló a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott program „Ismeretekkel, tervekkel, párbeszéddel építsünk (Energia)hatékony államot!” című projekt eredményeiről
Az Energiaklub 2014. június 19-én kapta meg a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) levelét, amelyben arról tájékoztatja a Hivatal, hogy vizsgálat indult az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ egy 2008-10 során végrehajtott, a címben megnevezett projektjével kapcsolatban.
A Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA) célja, hogy „segítse a magyarországi civil társadalom fejlődését, valamint erősítse részvételét a társadalmi igazságosság, a demokrácia és a fenntartható fejlődés alakításában”. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ e célokkal egyetért, továbbá a nyilvánosságot valamint az átláthatóságot magára nézve is fontosnak tartja. Ezért a Norvég Civil Támogatási Alapból finanszírozott projektjének közérdeklődésre számottartó adatait és eredményeit megosztja honlapján a szélesebb nyilvánossággal.
Az NCTA által támogatott programja során az Energiaklub olyan tevékenységeket valósított meg, amelyek az országos és önkormányzati szintű klíma- és energiapolitikát teszik tudatossá, tervezettebbé, hiszen az energia felhasználás legfontosabb szava a tudatosság.
Az Energiaklub egyik fontos missziójának tartja, hogy a szakpolitikai döntések az energetika és a klíma területén komoly elemzésekre és adatokra, érdemi párbeszédre alapozva szülessenek. Ez a projekt is ehhez a célhoz járult hozzá. Ezért vettük tervbe 2008 és 2010 között azoknak a hiánypótló elemzéseknek a megírását, melyeket később a téma szekértőivel és érintettjeivel is megvitattunk. Olyan kérésekre kerestük a választ, mint hogy:
- Hogyan lehetne az energiahatékonyságot a leghatékonyabban ösztönözni állami eszközökkel?
Érdemes-e alanyi jogon gázár-támogatást nyújtani a magyar háztartásoknak, hogyha az 120 milliárd forintjába kerül a költségvetésnek?
- Definiálható-e a magyar viszonylatok között az energiaszegénység, és mit is szólnak ehhez a hazai szegénységgel foglalkozó szociális szervezetek?
Ugyancsak a fentiek miatt kezdeményeztük, hogy a hazai megújulós cégekkel és szakmai szervezetekkel közösen (megújuló erőforrás fajtánként) vitassuk meg, miért is nem olyan dinamikus ez az iparág, ahogy az elvárható lenne. Célunk ezzel az volt, hogy később a legneuralgikusabb pontokon masszírozzuk ki a csomókat és adjunk szabadabb utat az új technológiáknak.
A klímapolitika és az energetika országos problémák, de hatásuk és befolyásolásuk helyi szinten is értelmezhető. Egyre fontosabb szerep jut az önkormányzatoknak. Ezért készült el egy „klímakalauz”, amely hasznos sorvezető a tudatos települési vezetők számára. E projekt során készült el az első átfogó városi éghajlatváltozási stratégia, melyet Gyöngyös város közgyűlési határozatban fogadott el. E helyi stratégiák, intézkedési csomagok több hasznot is hajtanak: egyrészt hosszabb távú gondolkodásra és előrelátásra ösztönzik a helyi döntéshozókat a saját településükkel kapcsolatban, másrészt párbeszédre kényszerítik az önkormányzatot az érintettekkel, megalapozottabb fejlesztési projektekhez vezetnek, és ezáltal nagyobb esélyt teremtenek az Uniós vagy éppen Norvég források elnyerésére.
Ennek a pályázatnak a keretében sikerült azt is elérnünk, hogy az önkormányzatok költségmentesen használhassák azt a szoftvert, amelynek segítségével könnyen besorolhatják intézményeiket energetikailag, és kiderülhet, hogy melyikben tudatosak egy épület használói, illetve hol lehetne még javítani.
A projekt eredményeinek összefoglalója innen tölthető le.
A projekt keretében elkészült tanulmányok, dokumentumok, sajtómegjelenések a hír mellett a "kapcsolódó tartalom" résznél érhetőek el.
