A többség szerint hátrány, hogy az ország energiaellátása erősen függ Oroszországtól

A magyar felnőttek többsége tisztában van vele, hogy az ország energiaellátása problémákkal küzd, kihívások előtt áll. És bár nem feltétlenül ezt a kérdést tartják jelenleg az ország legfontosabb kihívásának, de a társadalom nagyon is tudatában van a veszélyeknek.

Az energiafelhasználási adatok azt mutatják, hogy Magyarország erősen kitett az orosz energiaimportnak: a kőolaj mintegy 70%-a, a földgáz 62%-a származott közvetlenül Oroszországból 2023-ban. A Paksi Atomerőmű üzemanyagát is figyelembe véve, a primer energia-felhasználás kb. 57%-át adták orosz energiahordozók.

Összességében a felnőtt népesség szűk egyharmada (30%) sorolja az energetikai kérdéseket az ország előtt álló három legfontosabb kihívás közé. E csoport egyik fele az ország energiaellátásának biztosítását, a másik fele pedig az orosz energiahordozóktól való függőség tényét tartja kiemelt kihívásnak. A véleményeket erősen befolyásolják a politikai preferenciák, hiszen a kormánypárti szavazók főleg az ellátás biztonságát, míg az ellenzéki szavazók inkább az orosz energiahordozóktól való függőség kérdését emelték ki.

2025. végén tehát nagyjból 2.3 millió hazai felnőtt látta úgy, hogy az energiaellátással kapcsolatos problémák megoldása az ország előtt álló legsürgetőbb feladatok közé tartozik. A teljes népesség többsége (78%) tisztában van vele, hogy Magyarország energiaellátása nagyon erősen függ Oroszországtól és lakosság kétharmada ezt kockázatosnak (62%), hátrányosnak gondolja.

Sőt, a felnőttek kétharmada (66%) azzal is egyetért, hogy a legfontosabb cél ma Magyarország energiaellátásának biztosítása szempontjából az, hogy az egy országtól való függés mértékének csökkentése érdekében sokszínűbbé kell tenni az importált energiahordozók kínálatát. A döntő többség nem a nukleáris energia felhasználásával kapcsolatos további fejlesztéseket támogatja, de, akik az energiaellátás biztonságát a közeljövő fő kihívásai között tartják számon, az átlagnál sokkal nyitottabbak erre.

A lakosság közel fele (48%) szerint a függőség mértéke olyan nagy kockázat, hogy még valamivel többet is fizetne az általa felhasznált energiáért, ha ezzel segíthetne valahogy. Igaz, a túlnyomó többség csak minimális, jelképes mértékű többletköltséget tudna vállalni.

Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és az IDEA Intézet felmérése azt is vizsgálta, hogy a magyar társadalom tagjai hogyan viszonyulnak a más országoktól történő energiahordozó-vásárláshoz, annak függvényében is, hogy mely országokat érzik Magyarországhoz közelebbinek, értékeik és érdekeik alapján. Az eredmények szerint a hazai felnőtt népesség tagjai, jól láthatóan azokból az országokból szeretnének energiahordozókat vásárolni, amelyeket “barátinak” tartanak, ezen belül pedig földrajzilag is minél közelebb vannak Magyarországhoz. Oroszországot és Ukrajnát a lakosság inkább a magyar érdekektől és értékektől távoli országoknak tartja, ennek megfelelően a többség nem vásárolna ezektől az országoktól energiahordozókat, hiába vannak földrajzi értelemben közel. Az USA egyértelműen “barátibb” országnak tűnik ugyan, de a nagy földrajzi távolság miatt a többség szintén nem tartja megfelelő üzleti partnernek az energiahordozók importja szempontjából.

Ezen a kitettségen az Energiaklub Szakpolitikai Intézet szerint sürgősen változtatni kell: az uniós közös célok alapján 2040-ig a klímaváltozást előidéző kibocsátásokat 90%-kal kell csökkenteni, míg 2050-re gyakorlatilag 0-ra kell redukálni. Magyarországnak a termelői oldalon a napenergia-beruházások folytatása, illetve a tárolás mellett az azokat kiegészítő szélenergiába kell befektetnie, úgy, hogy a szeles kapacitások elérjék a napos kapacitás 50%-át. A fogyasztói oldalon pedig elsősorban a hatékonysági és takarékossági fejlesztéseket kell mihamarabb megkezdeni. Ennek érdekében az államnak szociális alapúra kell átalakítania a rezsicsökkentés rendszerét, másfelől érdemi, hosszútávú programokat kell indítania a felhasználás minél gyorsabb csökkentéséért.

Adatfelvételi információ: az IDEA Intézet a kutatás adatait 2025. október 31. és 2025. november 7-e között vette fel online kitölthető kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére iskolai végzettség, életkor, nem, településtípus és régió tekintetében. A teljes magyar weben és a közösségi médiában történő adatfelvétel lekérdező szoftverrel, önkitöltős online kérdőíven keresztül (CAWI) történt. Súlyozás során a különböző internet- és közösségi oldal felhasználási szokások kontrollálásra kerülnek, kiegészítve ezzel a reprezentativitást biztosító súlyozási eljárásokat. A 1500 fős minta hibahatára az alapmegoszlások esetében legfeljebb ±2,3 százalékpont.