Fenntartható – e a magyar energia szektor, avagy közel van a jövő vége?

Fenntartható – e a magyar energia szektor
Avagy közel van a jövő vége?

Az Energiaklub, a Helio International (www.helio-international.org ) által kidolgozott módszertan alapján elkészítette a magyar energiaszektor fenntarthatóságáról szóló értékelő tanulmányt, mely a honlapunk (www.energiaklub.hu ) angol nyelvű részről tölthető le.
A HELIO International egy nemzetközi non-profit kutatószervezet, amelynek célja, hogy értékelje és figyelemmel kísérje az energiarendszerek hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez. A HELIO életre hívását az indokolta, hogy a fenntartható fejlődés ösvényére lépés eszközéül létrehozott Agenda 21-ből kimaradt az egyik legnagyobb problémaként számon tartott energia szektor. Az országértékeléseket ún.megfigyelő-jelentés-készítők (SEW) állítják össze azzal a céllal, hogy a döntéshozók több információval rendelkezzenek energiaszektorral kapcsolatos lépéseik fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásairól.
Az Energiaklub által elkészített magyar jelentés, más országok hasonló tanulmányaival együtt a HELIO International a 2002 augusztusi Fenntartható Fejlődés Világkonferencián (WSSD) prezentálta, CD-romon terjesztette. A magyar tanulmány elkészítését az Európai Unió Phare Access Programja támogatta.

Fontos hangsúlyozni, hogy a mutatók kidolgozásakor és kiszámításakor az összehasonlíthatóság volt a vezérlő elv, így természetéből adódóan, az érthetőség és egyszerűség oltárán számos tény „áldozatul esett”. A magyar SEW riporttal a célunk nem bizonyos tények és nézetek kinyilatkoztatása volt, hanem sokkal inkább az energiaszektor fenntarthatóvá alakításáról történő párbeszéd, vita (?), együttgondolkozás elindítása volt.

A SEW jelentés nyolc fenntarthatósági mutatóra épül, és ezeket grafikusan egy csillag formájában jeleníti meg.

• Környezeti fenntarthatóság
1. mutató – Az energiaszektor fejenkénti CO2 kibocsátása
2. mutató – A legfontosabb helyi, energiához kapcsolódó szennyezőanyagok
• Társadalmi fenntarthatóság
3. mutató – Elektromos árammal ellátott háztartások száma
4. mutató – Tiszta energiatermelésbe fektetett összeg (munkahelyteremtés)
• Gazdasági fenntarthatóság
5. mutató Az importtól való függés: energiakereskedelem
6. mutató – Az energia-befektetések akadályozó tényezői
• Technológiai fenntarthatóság
7. mutató – Energiahatékonyság (energiafogyasztás /GDP)
8. mutató – A megújuló energiák használata
• Az mutatók alkotta csillag bemutatása
• A jelentés készítőjének következtetései az összes mutatóra vonatkozóan

Összefoglaló

A HELIO első magyar Fenntartható Energiafigyelő Jelentésében (SEW) - a rendelkezésre álló idő rövidsége, és a kevés elérhető adat okán - nyolcból csak hét mutatóval foglalkozunk.
Az elektromos árammal való ellátottságtól eltekintve általánosan kijelenthetjük, hogy számításaink alapján Magyarország meglehetősen gyengén teljesített. Ennek okai a következőkben foglalhatók össze:
Az 1989. évet követő változások során a magyar gazdaság tervgazdaságból és egypártrendszerből működő piacgazdasággá és demokratikus országgá vált. Azonban a gyors változások és a privatizáció nem tették lehetővé a fennálló nézetek és eljárások megváltozását, így az energiaipar meghatározó szereplői továbbra is a korábbi - fenntarthatatlan – gyakorlatot folytatják.

Magyarországon az éghajlatváltozási tárgyalások, és a Kiotói Jegyzőkönyv ismertsége nagyon alacsony. Az éghajlatváltozás, mint összetett probléma nem jelenik meg a politikában. A Parlament 2002 júliusában döntött úgy, hogy csatlakozik a Jegyzőkönyvhöz, és az ehhez kapcsolódó jogszabályok és intézkedések valószínűleg hosszú folyamat eredményeként kerülnek majd elfogadásra, mely folyamat jelenleg még szinte meg sem indult. Határozott hazai lépésekre és intézkedésekre van szűkség. Az EU előírásai, valamint az ún.közös megvalósításban (JI) és a kibocsátás-kereskedelemben (ET) érdekelt - üzleti szféra részéről érkező nyomás egy kicsit felgyorsíthatja a folyamatot.

A közeljövőben várható jogszabályi változások, amelyek hatással lehetnek a mutatókra:

• A 2003 januárjára befejeződő piaci liberalizáció. Különösen fontos az árakra, a szolgáltatás minőségére gyakorolt hatás.
• Az állami támogatások egymást keresztező jellegének megszüntetése, és az érzékeny fogyasztók számára egy kompenzációs rendszer kialakítása, legalább a gázra vonatkozóan.
• A Széchenyi Terv jövője, amely lassan emelte a megújuló energiaforrások és az energia-hatékonyság támogatását.
• A távhő jogszabályi keretének változása. Ha az energia-hatékonyság növelése lesz a cél, 25-30%-os megtakarítás is elérhető lehet.
• A megújuló energiaforrások jogszabályi kerete, és a külföldi megújulós cégek hajlandósága a magyarországi befektetésekre.
• Az MVM-et privatizálhatják.
• A MOL eladhatja a gázüzletágát az államnak.
• Az euró és a dollár keresztárfolyamának változásai, mivel az energia adás-vételekor dollárban, míg a GDP-t forintban vagy euróban számolják.

A teljes tanulmány az alábbi helyen elérhető