Az Energiaklub elkészítette Szeged Fenntartható Energia és Klíma Akciótervét

Elkészült Szeged Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve, melyben a város ambiciózus, legalább 40%-os CO2-kibocsátás-csökkentési célt tűzött ki 2030-ra, valamint megfogalmazta az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás legfontosabb helyi intézkedéseit.
Az éghajlatvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás iránti elköteleződés megerősítéseként Szeged 2017-ben csatlakozott a Polgármesterek Klíma- és Energiaügyi Szövetségéhez. A csatlakozás folyományaként elkészült a város Fenntartható Energia és Klíma Akcióterve, melynek kidolgozását az Energiaklub végezte. Az Akcióterv nem csupán azokat az energiahatékonysági és megújuló energiát hasznosító beruházásokat vonultatja fel, melyek segítségével megvalósítható az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os mérséklése, de - a Polgármesterek Szövetségének megújított módszertanát követve - a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kérdéseivel is kiemelten foglalkozik. Az Akcióterv célja, hogy segítse a döntéshozók munkáját, és támpontot adjon a város jövőbeli energetikai beruházásaihoz. A Szövetség által 2030-ig elvárt 40%-os kibocsátás-csökkentést a város döntése alapján a 2008-as év kibocsátásaihoz képest kell elérni. Szeged teljes energiafogyasztása ebben a bázisévben 2 686 GWh volt. Szegeden a lakosság a legjelentősebb energiafogyasztó: 2008-ban a teljes energiaigény 45%-a a lakossági fűtéshez és áramfogyasztáshoz kötődött. Az ipar és szolgáltató szektor együttesen 30%-kal, a közlekedés 20%-kal, míg az önkormányzat (a közvilágítással együtt) 5%-kal részesedett a települési energiafogyasztásból. 1. ábra: Szeged teljes energiafogyasztásának megoszlása szektoronkénti bontásban, 2008-ban Szeged már az elmúlt évtized során (2008 és 2017 között) sikeresen elért egy jelentősnek mondható 11,5%-os kibocsátás-csökkentést. Mindez elsősorban az ipari folyamatoknak valamint a lakossági fogyasztás csökkenésének tudható be, de nagy szerepe volt az eddig felépített megújuló energiaforrásokat (napenergiát, geotermikus energiát, biogázt) hasznosító erőműveknek is. A 2030-ig hátra lévő 12 évben kell majd teljesíteni a fennmaradó 28,5%-ot, mely komoly kihívás elé állítja a várost, ám a jelenlegi törekvéseket és terveket figyelembe véve megvalósítható a feladat. Szeged elkötelezettségét az is mutatja, hogy számos beruházás, fejlesztés, mely a CO2-kibocsátás csökkentésére irányul, már megvalósult, vagy a közeljövőben tervezik megvalósítását. Kiemelendő ezek közül az újszegedi és belvárosi geotermikus energiára alapozott távhőszolgáltatás kiépítése. A Belvárosban 25 intézménynek (köztük 12 klinikai, 6 oktatási épületnek, 5 kollégiumnak, a Városi Könyvtárnak és egy szállodának), Újszegeden pedig 12 intézménynek (köztük a Városi Sportcsarnoknak és Uszodának, az Újszegedi Gyermekkórháznak és MÁV Rendelőnek, az SZTE újszegedi karainak, egy középiskolának és három kollégiumnak) biztosítanak geotermikus energiát. Ezen túl számos iskolán, óvodán, önkormányzati épületen valósult meg épületkorszerűsítés, vagy napelemes, napkollektoros, hőszivattyús beruházás, melyek nem csupán az energiamegtakarítás fontos eszközei, de jó példaként szolgálhatnak a lakosság számára is: a környezettudatosság növeléséhez, így a hosszú távú kibocsátás-csökkentéshez is hozzájárulnak. Az elmúlt években megkezdődött Szegeden a közvilágítás korszerűsítése, melynek segítségével 20%-kal csökkent a világítás energiaigénye. Fontos előrelépést jelent, hogy városszerte több mint 500 háztartásra/középületre került fel napelemes rendszer, míg a Szegedi Tudományegyetem épületein átfogó megújulóenergia-beruházásokat valósítottak meg (napelemes, napkollektoros, hőszivattyús rendszerek kialakítása). A közelmúlt sikereire építve összeállt az az Akcióterv, mely magában foglal minden olyan intézkedést, melyek segítségével a vállalt 40%-os kibocsátás-csökkentés elérhető. Az Akcióterv számítási alapján a legjelentősebb CO2-megtakarítást a geotermikus távhőrendszer további bővítésével (2018 során négy geotermikus távfűtési kör kiépítése valósul meg, melyeket a következő években további rendszerek követnek majd), ipari méretű napelemes beruházások megvalósításával, illetve a közlekedés modernizálásával lehet majd elérni. Ám ugyanilyen fontos lesz az energiahatékonyság növelése mind a lakossági, mind az önkormányzati, mind a szolgáltató/ipari szektorban. Szükség lesz a következő években a közvilágítás további fejlesztésére, városi zöldtetők és zöldfalak kialakítására, napelemekre, szélturbinákra és hőszivattyúkra a lakossági épületeken, háztartási gépcserékre és ipari technológiai fejlesztésekre, egyszóval minden fontos lépésre, mely hozzájárul egy modern, környezettudatos, XXI. századi város kialakításához. Mindezek mellett nagy jelentőségük ellenére gyakran feledésbe merülnek, ám a sikerhez jelentősen hozzájárulnak a szemléletformálással, tájékoztatással, zöld közbeszerzéssel, zöld infrastruktúrával és életmódváltással kapcsolatos intézkedésjavaslatok is.   2. ábra: Kibocsátáscsökkentési intézkedéscsomagok (a csökkentés várható mértéke tonna CO2-ban 2030-ig) Összességében a célok eléréséhez minden szektorban meg kell tenni a szükséges lépéseket. A megvalósulás nagyban múlik a lakosság, szolgáltató és ipari szektor elkötelezettségén és aktivitásán, ami újból rámutat az Önkormányzat kitüntetett szerepére a példamutatás, tájékoztatás és szemléletformálás területén. A kihívás technológiai és pénzügyi jellegűnek tűnik, ám a legfontosabb kezdő lépések megtétele a hozzáálláson és az együttműködő készségen múlik. 3. ábra: A kibocsátáscsökkentés mértéke %-ban kifejezve az egyes szektorokban 2018 előtt (keretben) illetve a jövőben várható megtakarítások szektoronként 2030-ig (Helyi energiatermelés: ipari méretű nap-, szél- és geotermikus erőművek)   Klímaadaptáció Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás témájának kidolgozása a város sérülékenységi vizsgálatán, valamint a SZTE Éghajlattan Tanszékének ez irányú kutatási eredményein alapult. Ezt egészítette ki a szegediek körében végzett kérdőíves kutatás, melynek keretében a helyiek saját meglátásait is be lehetett csatornázni a tervezési folyamatba. A válaszadók 80%-a érzékeli a klímaváltozást, 95%-a pedig aktívan bekapcsolódna olyan helyi programba, amelynek célja, hogy a város minél jobban felkészüljön a környezet várható változásaira (lásd 3. ábra). 4. ábra: Lakossági kérdőívet kitöltő szegediek bekapcsolódási hajlandósága az alkalmazkodást segítő programokba Bár Szeged alkalmazkodási potenciálja országos szinten is kiemelkedő, a város több ponton is komoly kihívásokkal nézhet szembe, melyekre fel kell készülni. A várható hőmérsékleti szélsőségek, a hőhullámok okozta prognosztizált többlethalálozás kiemelkedő mértéke mindenképpen szükségessé teszi a beavatkozást. Az épületek adaptációja a várható többlet hőterhelés és a gazdasági károkkal fenyegető viharok miatt is fontos. Vannak már előremutató kezdeményezések, melyek az alkalmazkodást szolgálják, például a zöld városi felületekkel és a csapadékvíz gazdálkodással kapcsolatos fejlesztések. A város eddig is hangsúlyt fektetett a zöldfelületek ápolására és fejlesztésére, ennek a jövőben is kiemelt jelentősége lesz a városi mikroklíma javítása, befolyásolása miatt. Az adaptációs intézkedés javaslatok fókusza a hőhullámok kezelése, melyek várhatóan gyakrabban és erőteljesebben fogják befolyásolni a szegediek életét és veszélyeztetni az egészségüket. Elsősorban az épületek, közterek és a sérülékeny társadalmi csoportok védelmére koncentrálnak, kiegészülve a tudatformálás és képzés terén szükséges tennivalókkal, valamint az Egyetemmel való együttműködés még szorosabbá fűzésével. A korábban elindított fakataszteri programot is fejleszteni, folytatni szándékozik a város a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-vel együttműködve. A Fenntartható Energia és Klíma Akcióterv segíti Szeged városát abban, hogy hatékonyabban, kisebb energiafogyasztással működjön a helyi gazdaság, csökkenjen az intézmények és az otthonok rezsiköltsége, a megújuló energiaforrások használatával a település függetlenebbé váljon és felkészülten tekinthessen az éghajlatváltozás okozta kihívások elé. A város vezetése úgy döntött, hogy folytatja a megkezdett munkát, és 20 millió forintos támogatási igényt nyújtott be az Akcióterv témáihoz kötődően szemléletformáló programok megvalósítására.

Ha véleményed vagy kérdésed van, írj a bejegyzés szerzőinek!
Magyar László magyar@energiaklub.hu
Pej Zsófia pej@energiaklub.hu